Senki nem vitatja Alonso versenyzői képességeit. Amikor 2001-ben a Minardi színeiben első szezonját teljesítette az F1-ben, már akkor feltűnő volt gyors, de magabiztos vezetése. Általában csapattársait akkor is és később is leiskolázta, két évvel később már a Renault istállónál tekerte a kormányt (előtte évben is, de akkor még csak tesztpilótaként), 2005-ben első, 2006-ban pedig második világbajnoki címét is megszerezte, ebben a két évadban összesen 14 futamgyőzelmet zsebelt be. Azóta sem kopott meg vezetői tudása, de a harmadik cím valahogy mégsem sikerült az elmúlt tíz esztendő alatt.
2007-ben óriási esélyesként és szupersztárként érkezett a McLaren-Mercedes istállóhoz, de a mellé tanulni szerződtetett Lewis Hamilton végül túl sok borsot tört az orra alá. Alonso hiába nyert négy alkalommal és fejezte be egy kivétellel az összes versenyt, egyetlen ponttal kikapott Raikkönentől, ráadásul újonc csapattársa, Hamilton is jobban jött ki a holtversenyes összevetésből több második helye miatt. Vele és csapatával is nagyon megromlott a viszonya, év végén inkább visszatért a Renault-hoz, ami azonban már nem ugyanaz az istálló volt, mint ahonnan eljött.
2008 és 2009 nevezhető nyugodtan vesszőfutásnak. A francia csapat gyengült, a két évad alatt csak két győzelem és további két dobogós hely sikeredett Alonso számára. Nem is tudott ellenállni a Ferrari hívó szavának, a nagy múltú olasz istállóhoz szerződött 2010-ben és ott is maradt öt évadon át. Első futamát rögtön meg is nyerte, utána azonban nem úgy folytatódott a történet, ahogy várni lehetett. A Red Bull túlságosan erős lett erre az évadra, bár a bikák autója elég megbízhatatlan volt. Ezt kihasználva Fernando az utolsó versenyre a világbajnokság legnagyobb esélyeseként érkezett. Itt azonban súlyos taktikai hibát vétett a Ferrari, Alonso hetedik lett, a verseny előtt pedig mindössze harmadik helyen álló Vettel a futamot és a világbajnoki címet is megnyerte. Hajszálon múlott, de ebben az évadban is csak második lett a spanyol pilóta.
2011-ben gyengécske volt a Ferrari, a gumikkal is sokat birkózott, egyetlen győzelem és az összetett negyedik helyezés nem az volt, amit Alonsotól várnánk. 2012-ben is gyengén kezdett a Ferrari és igazából egész évben elég harmatos is maradt, igaz, legalább a megbízhatóság kiváló volt. Alonso ezt használta ki, három futamgyőzelemmel és 10 további dobogós helyezésével az utolsó pillanatig versenyben volt a címért, de végül Vettel ezt az évet is behúzta, Fernandónak maradt az ezüst, már harmadszor hat év alatt. Ez volt az a szezon, ahol Alonso egyértelműen gyengébb autóval volt versenyben a világbajnoki címért az utolsó pillanatig.
2013-ban biztatóan kezdett, az első öt futamból két győzelem és egy második hely. A megváltozott gumiszabályok azonban kedvezőtlenül érintették a Ferrarit és kedvezően a Red Bullt. Hatszor még dobogóra állt, de sokszor az első ötbe kerülésért is meg kellett küzdenie. A változatosság kedvéért ismét második lett év végén, de Vettel autója annyira szenzációs volt ebben az évben, hogy több, mint 150 pontot (!) vert végül Alonsóra, tehát valódi esélye a harmadik világbajnoki címére nem volt.
A turbókorszak óta nagyon kevés sikerélménye van Alonsónak. 2014-ben, utolsó ferraris idényében a lemaradás szemmel látható volt a Mercedes-motoros autókkal szemben. Két dobogó és más semmi, az összetett hatodik hely és a lefelé csúszás miatt pedig a kétszeres spanyol világbajnok úgy döntött, belevág a teljesen bizonytalan McLaren-Honda projektbe. 2015-ben már ott versenyzett egy elképesztően gyenge és megbízhatatlan konstrukcióval a kezei között. Mindössze kétszer szerzett pontot, magyarországi ötödik helyezése pedig a csodával volt határos.
2016-ban a Honda jelentős fejlesztésen esett át, jóval megbízhatóbb és gyorsabb is lett. Igaz, a pontszerzésekért továbbra is nagy harcot kellett vívnia Alonsónak, de időnként már villantani is tudott a még mindig gyenge kocsival. Két ötödik, egy hatodik és számos hetedik helyezés, összesen kilenc pontszerző pozíció. Úgy tűnt, a 2017-es évad újra a dobogós helyekért való küzdelmet hozhatja el a spanyol ásznak. Egyelőre azonban ez finoman szólva kétséges, ugyanis az idei év első futama előtti tesztsorozat során a Honda rettentően gyengén muzsikált. Óriási lóerő-hátrányt és megbízhatatlanságot mutatott az erőforrás, így Fernando számára úgy tűnik, újabb év vergődés következhet.
Alonso még mindig a mezőny egyik legjobb (sokak szerint a legjobb) versenyzője, tudása még mindig a régi. De a szörnyű valóság az, hogy lassan négy éve szerezte utolsó futamgyőzelmét és több, mint tíz éve nem nyert világbajnoki címet, még ha háromszor nagyon közel is állt hozzá. Az idő azonban nem neki dolgozik, nyáron már 36 éves lesz és 40 év körül már elég ritkán szerez valaki a mai modern Formula-1-ben világbajnoki címet. Az F1 rajongói bizonyára nem nézik jó szemmel egy ilyen kvalitású pilóta vergődését a mezőny második felében. Még 3-4 erős évada lehet a sorozatban, ha az utóbbi két évtizedet vesszük alapul. Damon Hill például 36 évesen lett világbajnok, Mansell és Prost pedig 38 esztendősen. Vajon a Honda fel tud-e nőni a feladathoz, netán Alonso egy másik csapatnál próbál szerencsét? A motiváció még mindig megvan a spanyol világbajnokban.
