Hétvégén hazánkban állomásozik a Túraautó-világkupa, mezőnyében világbajnokokkal, sztárpilótákkal és nem kevesebb, mint három honfitársunkkal. A WTCR közülük a legnépszerűbb hazai pilótával, Michelisz Norberttel beszélgetett.
Milyen érzés az otthonodban versenyezni?
Ezt nehéz szavakkal leírni. Karrierem legszebb emlékei Magyarországhoz fűződnek. Ami először eszembe jut, az az első magyarországi futam 2011-ből, amelyen dobogóra álltam. Az eddigi életem egyik legjobb emléke. Aztán persze ott vannak a hihetetlen futamgyőzelmek a következő évből és 2015-ből. Szerencsés vagyok, hogy ilyen pillanatokat élhettem meg.
Ez a helyszín nem volt mindig kegyes hozzád, 2016-ban a rajt előtt álltál ki, egy évvel később pedig a csapattársad utasított a második helyre.
Az a 2016-os kiesésem a turbó meghibásodásával valószínűleg az eddigi legrosszabb hétvégém volt. A tavalyi év rendben volt, csak kissé csalódott voltam, amiért nem nyertem. Visszagondolva már tudom, hogy mi hiányzott az állórajtomból. Ha idén hasonló helyzetben lennék, akkor szerintem jobban sikerülne. Az utolsó futamgyőzelmem viszont már négy éve volt, ami nagyon hiányzik. Idén szeretnék újra nyerni.
És képes vagy rá?
Soha nem szabad feladni, de valószínűleg idén van a legnehezebb dolgom. Marokkóban látszott, hogy még a top tízbe jutással is mennyire szenvedünk, és ez egy olyan pálya volt, ami papíron a legjobban fekszik nekünk. Kissé pesszimista vagyok az esélyeimmel kapcsolatban, de a legfőbb célom az, hogy száz százalékot nyújtsak. Abban bízom, hogy legrosszabb esetben a második időmérőn bejutok a top tízbe, aztán a fordított rajtrácsos futamon egy jó pozícióból védekezhetek. Nehéz lesz, de ismerem a pálya trükkjeit. Van esély a dobogós helyezésre, esetleg a futamgyőzelemre is.
Min dolgoztál a csapattal Marokkó óta?
Pályára nem hajtottunk, de az adatokat természetesen részletesen kielemeztük. Azt kerestük, hogyan lehetnénk jobbak. Szerintem jó úton járunk, de előbb azt kell látnunk, hogy a többiek eközben mire jutottak.
A többségnél jobban ismered a Hungaroringet. Melyik a két kedvenc kanyarod?
Szeretem a kettest és a négyest. Számomra nemcsak a Hungaroringen, az egész versenynaptárban ez a két legtrükkösebb kanyar. Ezeket nagyon precízen és magabiztosan kell megcsinálni, és szükséges a tökéletes egyensúlyú autó is ahhoz, hogy ne veszítsünk időt. Komoly kihívást jelentenek, de óriási érzés, amikor sikerül eltalálni.
Mi a véleményed fiatal riválisodról és honfitársadról, Tassi Attiláról?
Szerintem értékes résztvevője a bajnokságnak. Fiatal, gyors, szimpatikus és tehetséges. Remélem, hogy a szurkolók számára jó párost alkotunk. Már három éve ismerem, és ha nem én vagy a csapattársam fog futamot nyerni, akkor neki fogok szurkolni.
És mit tanácsolsz az új szabadkártyásnak, Tenke Tamásnak?
Először is azt, hogy a figyelem ellenére ne aggódja túl a helyzetet. A magyar közönség előtt persze magasak lesznek az elvárások, ő pedig fiatal és nem túl tapasztalt, ezért a legfontosabb az, hogy saját magára koncentráljon. 2011-ben még én sem tudtam kezelni ezt a helyzetet.
