Az évtized elején jelentkezett a száguldó cirkusz egy újítással, az állítható hátsó vezetőszárnnyal, amivel az egyre csökkenő számú előzést próbálták feljebb tornászni a szabályalkotók. Ez bizonyos pályákon nagy segítség lett, máshol azonban nemigen segített semmit, sőt, olyan helyszínekkel is találkozhattunk, ahol túlságosan megkönnyítette az előzést és kikerüléssé degradálta.
Marcus Ericssonnak nincsenek éppen a legjobb emlékei a DRS-ről, tavaly Monzában ugyanis ennek meghibásodása okozott súlyos balesetet a célegyenes végén, féktávon. Szerencse a szerencsétlenségben viszont, hogy a svéd pilótának semmi baja nem történt, de amióta Amerikában versenyez, az állítható hátsó szárny az, amit a legkevésbé hiányol, leginkább azért, mert így több a direkt küzdelem a sorozatban.
A napokban jelentették be hivatalosan, hogy Bahreinben három DRS-zónát jelölnek ki erre a versenyhétvégére, a svéd szerint viszont az egész rendszer elhibázott. „Az egyik nagyszerű dolog, amit megtaláltam az IndyCarban, az, hogy nem létezik DRS-rendszer, emiatt jóval több kerék a kerék elleni csatát vívunk kanyarról kanyarra. Nem „várunk” arra, hogy DRS-zónában előzhessünk, hanem amint lehetőségünk adódik, adunk neki” – írta le véleményét Twitteren az ügyben Ericsson.
„A DRS lehet, hogy több előzést generál, de ettől vajon több és jobb harcot látunk a pályán is, amit egyébként szeretnénk?” – tette hozzá a svéd. A Formula-1-es pilóták közül is többen hangoztatták már ellenvéleményüket az állítható hátsó szárnnyal szemben, de abban szinte mindenki egyetértett, hogy a jelenlegi F1-ben szinte lehetetlen lenne enélkül az előzés, a teljes rendszert kell megreformálni. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy az idei szabálymódosítások után könnyebb lett-e szorosan követni az elől levő versenyzőt, vagy sem.