„Régóta vártam rá, hogy kipróbálhassuk, milyen lesz az első közös teszt, hogy Laci gerince hogy bírja majd a megpróbáltatásokat, amelyek egy tereprali autóban érik az embert. Volt bennem némi aggodalom, és persze féltés is” – vallotta be Szalay, aki 350 kilométert tesztelt az Opel Mokkával, s ebbõl 220 kilométeren át Bunkoczi ült mellette.
A pilóta az első néhány kilométeren még óvatos volt, de azután úgy volt vele, nem fogja kímélni a navigátorát, mert éles versenyhelyzetben ezt úgysem teheti meg – ott száz százalékot kell nyújtani.
„Az első két körben láttam, hogy kapaszkodik a bukócsőbe, de a harmadiknál már kezdett felengedni. Ennek nagyon örültem, mint ahogy annak is, hogy nem fájt a gerince. Az év elején folyamatosan biztattam, hogy vissza tud térni, s bár kemény munka vezetett idáig, de megcsinálta: sikerült” – mondta nem kis örömmel a hangjában Szalay.
Az Opel Mokkában egyébként új motort teszteltek (amely ugyanolyan típusú, mint a régi, 6.2 literes, csak éppen vadonatúj), s új fejlesztésű Toyo-abroncsokat, amelyek jól vizsgáztak.
„Háromszázötven kilométert tettem meg. Eleinte egyedül, akkor arra figyeltem, hogy a lehető legegyenletesebb teljesítményt nyújtsam, és sikerült is, öt másodperces eltérés sem volt a hét kilométeres köreim között. Azután, amikor Laci beült, az volt a terv, hogy újra összeszokjunk, hogy õ megint megérezze, miként kell együtt mozogni a versenyautóval, és ez is sikerült” – foglalta össze a történteket Szalay.