DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. március 29. péntek
Retro

Retro – Amikor valóban két részre szakadt a Forma-1

A FISA-FOCA háború viharának oltárán az 1981-es Dél-afrikai Nagydíj játszotta az egyik vezéráldozat szerepét - akkor, amikor a száguldó cirkusz egy ideig valóban két külön úton tekintett a jövő felé.

A hatalomért mindig ádáz harc dúlt a Forma-1-ben, de minden korábbinál jobban lángolt a küzdelem a nyolcvanas évek elején, az akkori szabályozó testület, a FISA (Nemzetközi Autósport Szövetség) és a FOCA (Forma-1-es Konstruktőrök Szövetsége) között. Jean-Marie Balestre, a FISA keménykezű diktátora sikerrel tudta maga mellé állítani a sportág kontinentális (azaz nem brit központtal rendelkező) csapatait, a Ferrarit, a Renault-t, az Alfa Romeót, az Osellát és a Talbot Ligier-t, a Bernie Ecclestone által irányított, csatornán túli gárdákkal szemben.

A vita középpontjában, akárcsak manapság, ezúttal is a pénz állt. Ecclestone-ék nagyobb részesedést akartak a versenyek jogdíjaiból, a FISA viszont folyamatosan próbálta megtörni a szervezkedést. Ennek első hulláma az 1980-as Spanyol Nagydíjon jött el. A hétvégét megelőzően a szövetség pénzbüntetésekkel sújtotta a FOCA-csapatok pilótáit, amiért azok kihagyták az versenyzői eligazításokat, és amíg eleget nem tettek fizetési kötelezettségüknek, bevonta a renitensek licenceit – összesen tizenöt pilótáét! Az Ecclestone vezette gárdák visszalépéssel fenyegetőztek, a Spanyol Királyi Autóklub (melyet stílusosan csak RACE-nek rövidítettek a Real Automóvil Club de Espana után) pedig gyorsan kapcsolt: nem akarták, hogy futamuk kárba vesszen, ezért felajánlották, hogy kifizetik a versenyzők tartozását. A FISA azonban ezt nem fogadta el.

János Károly spanyol király továbbra is erőltette, hogy a versenyt a RACE, nem pedig a FISA-hoz tartozó Spanyol Motorsport Szövetség égisze alatt rendezzék meg – ennek következtében pedig nem kellett FISA-engedély a pilótáknak az induláshoz. Erre válaszul nemzetközi szövetséghez tartozó csapatok (Ferrari Renault, Alfa Romeo) visszaléptek a versenytől, a FISA később pedig bajnokságon kívüli versennyé minősítette az Alan Jones győzelmével záruló összecsapást.

 



A következő év elején ismét fellángolt a vita a Nemzetközi Autósport Szövetség és a többi F1-es csapat között: a holtszezonban Bernie Ecclestone-ék megalapították az úgynevezett Motorsport Világszövetséget (World Federation of Motorsport), melynek részeként rivális szériát terveztek a brit csapatok részvételével, Balesetre pedig be szerette volna tiltani az autók kanyarsebességét nagymértékben megnövelő, és évek óta használt technológiát, a szívóhatást. Az akkoriban Ecclestone jobbkezeként dolgozó Max Mosley lett a WFMS elnöke (érdekesség: tíz évvel később ő lett a FISA, majd a jogutód FIA vezetője), és vezetésével már el is kezdték tervezni a Forma-1 alternatíváját: a Hivatásos Versenyzők Világbajnokságát (The World Professional Drivers’ Championship).

A január végére tervezett Argentin Nagydíjat megegyezés hiányában későbbi időpontra halasztották, de még így is jobban jártak, mint a február 7-i Dél-afrikai Nagydíj. A FISA szerette volna elérni, hogy ezt a versenyt is áprilisban rendezzék meg, ám kyalami szervezők mereven elutasították ezt, lévén a déli féltekén ekkor már javában tombol az ősz, annak minden időjárási viszontagságával együtt – ezért külön megállapodást kötöttek a FOCA-val, hogy eredeti időpontban tarthassák meg futamukat. Mindezt azonban nem Forma-1-es, hanem a Formula Libre nevű széria keretein belül, amelyre a FISA szabálykönyve lehetőséget is adott.

Ekkor úgy tűnt, hogy az 1981-es Dél-afrikai Nagydíj lehet az új bajnokság első versenye, a problémák azonban hamar elkezdtek burjánzani: először is, nem volt elég gumiabroncs, hogy el lehessen látni a Renault, a Ferrari, az Alfa, a Talbot-Ligier és az Osella nélkül 19 fősre apadt mezőnyt! Az „igazi” F1 a Goodyearrel állt szerződésben, ezért az amerikaiak nem lehettek hivatalos beszállítói az új sorozatnak, csakhogy egy nemzetközi versenyabroncs-ellátó cégnek volt néhány tartalékban lévő szettje, amely ráadásul Ecclestone-hoz tartozott. A brit gyorsan le is csapott a lehetőségre: minden gárda négy száraz, és egy vizes garnitúrát kapott Kyalamira. Ennek köszönhetően a pénteki, nedves pályán zajló edzés igencsak csendesen alakult, hiszen senki sem akarta kukába dobni egyetlen alkalmas szettjét – és milyen jól tették, hiszen a versenyt már esőben rendezték vasárnap.

A 19 induló mindegyike a Ford DFV-erőforrásaival indult, még az egyetlen nem brit alakulat, az ATS is. Noha a Renault három győzelmet is szerzett 1980-ban (a Ferrari pedig katasztrofális teljesítményt nyújtott), a gyári csapatok hiánya nem érződött túlságosan a mezőny képén: a hétvége a Williams és a Brabham harcáról szólt. Nelson Piquet BT49-esével megszerezte a pole-t, azonban alulmaradt Carlos Reutemannal szemben – a címvédő Jones pedig a verseny előtt nagy vitákat generáló „szoknya” áldozatává vált, melyet megrongált egy kicsúszás során.

A „Lole”-nak becézett argentin győztes futamáról minden idők egyik legjobb versenyzéseként emlékeznek meg az annalesek: milyen kár, hogy világbajnokságon kívüli futamnak minősítették a Dél-afrikai Nagydíjat, hiszen Reutemann mindössze egy ponttal maradt alul Piquet-vel szemben az év végi összesítésben. Az érem másik oldala viszont, hogy a Kyalamiban rendezett összecsapás sem sportszakmai, sem pedig technikai szempontból nem minősült világbajnoki futamnak, így talán értelme sincs a számolgatásnak.

A hétvége érdekes mellékszála volt a helyi Desiré Wilson szereplése, aki előző évi, sikertelen silverstone-i kvalifikációja után a versenyen is elindulhatott Kyalamiban, igaz, kiesett – mivel ez maradt élete egyetlen F1-es szereplése, a sportág hivatalos statisztikáiban nem számít indulónak Dél-afrikai Nagydíj bajnokságon kívüli státusza miatt.

A FOCA új sorozata a limitált médiaérdeklődés és a megosztott, gyári szereplők nélküli mezőny miatt azonban már születésekor kudarcra volt ítélve: ezt Ecclestone is belátta, és elfogadta a Balestre által neki és Mosley-nak nyújtott békejobbot, a ’81 márciusában megkötött Concorde-szerződés képében. A csend azonban nem bizonyult tartósnak: a ’82-es szezon nyitányán, ugyancsak Dél-Afrikában a pilóták sztrájkoltak a FISA által életbe léptetni kívánt új szuperlicenc-feltételek ellen, és elbarikádozták magukat egy ranchen, San Marinóban pedig ezúttal a FOCA-csapatok többsége döntött a bojkott mellett Nelson Piquet és Keke Rosberg korábbi kizárásai miatt…

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: