DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. december 22. vasárnap
Retro

Retro – F1-es futamot nyer a motoros

1963-ban épp ezen a napon állt John Surtees először Formula-1-es dobogó legtetején. Fölényes győzelmet szerzett a Nordschleifén, ahol az igazi csatát ellenfele, Jim Clark műszaki hibája akadályozta meg.

John Surtees mindössze 26 esztendős volt, mikor már hétszeres gyorsasági motoros világbajnoknak mondhatta el magát. Az utolsókat – kettőt is, 350 és 500 köbcentiméterben – 1960-ban szerezte, abban a szezonban, amikor a motoros nagydíjak mellett négy Formula-1-es világbajnoki futamon is rajthoz állt a Lotus csapattal. A Reg Parnell istállójánál töltött első két teljes szezon után 1963-ban igazolta le őt a Scuderia Ferrari, amely már két évvel korábban is megkörnyékezte. Öt egyéni világbajnoki cím nyerteseként az istálló már ekkor a fiatal Formula-1 legsikeresebbje volt.



Az angol pilóta a szezon első öt versenyén két alkalommal is dobogóra állt, de a győzelem még váratott magára. Az ötből négyet Jim Clark nyert meg, augusztus első hétvégéjén, a 22 kilométeres Nürburgringen pedig szintén a Lotus pilótája állhatott pole-pozícióba. A kvalifikáción azonban nem kapott tőle sokat Surtees, aki májusban az 1000 kilométeres sportautó-versenyen győzött a pályán. A harmadik rajtkockát egy azóta elfeledett csapat, a Scuderia Centro Sud vásárolt BRM-jével szerezte Lorenzo Bandini. Míg Surtees 9 tizeddel maradt le Clark pole-jától, addig ő 8 és fél másodperccel.

Jim Clark Lotusa már a verseny első körében rakoncátlankodni kezdett, hiába rajtolt remekül, hamarosan Richie Ginther és John Surtees mögött találta magát motorproblémái miatt. A vész aztán Gintherre sújtott le váltógondok formájában, ő a dobogóról is lecsúszott a második körben. Surtees ekkor sem lélegezhetett fel, ugyanis Clark problémái ellenére is harcolni tudott vele a vezetésért.

Részlet a futamból - felhívnánk a figyelmet az egyedi megoldásra, ahogy a mezőny pályán levő helyzetét szemléletik

A Német Nagydíj, mint a kor annyi más versenye, különösen a hírhedt Nordschleifén, nem maradt szomorú pillanatok nélkül. Surtees csapattársa, a belga Willy Mairesse a Flugplatz kanyarban szenvedett nagy balesetet már a második körben, melyben egy mentős életét vesztette, Mairesse-nek pedig a karja sérült, ami végső soron pályafutása végéhez vezetett. Ugyanebben a körben Chris Amon repült ki az autójából, eggyel később Bruce McLaren kormánya ment tönkre, a Cooper pilótája eszméletét veszítette, valamint mindketten eltörték térdüket.

Az élen Clark továbbra sem tett le a győzelemről, mikor azonban már csak hét hengere működött, kénytelen volt letenni róla. John Surtees első emberként mondhatta el magáról, hogy a motoros vb-n és Formula-1-ben is nagydíjat tudott nyerni, a nagydíj végén a különbség 1 perc 17 másodpercet tett ki. Szintén érdekes Clark statisztikája, akinek ez volt az egyedüli versenye teljes pályafutásából, ahol a második helyen ért célba. Richie Ginther jóvoltából két műszaki hibás autó is végzett a pódiumon, míg a negyedik hely egy hazai versenyzőé, a privát Porschét vezető Gerhard Mitteré lett, aki elől Graham Hill, Bruce McLaren, Tony Maggs és Jo Siffert is kiesett. 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: