Steward
Admin
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2019. október 23. szerda
Retro

Retro – Bikaviadal előtt egy kis F1-et?

1971-ben ezen a napon a reggeli órákban már javában zajlott a Spanyol Nagydíj. Az ok prózai.

Tudniillik, ezen a napon rendezték Barcelonában a bikaviadalt is, amiért a spanyolok legalább annyira bolondulnak, mint a motorsportért. Ezért tették a szokatlan, reggeli időpontra az F1-es nagydíjat, lehetővé téve a helyi fanatikusoknak, hogy ne kelljen választaniuk a két program közül. Lényegében ez volt az a nap, amikor betétfutama volt az F1 a bikaviadalnak.

Nemcsak emiatt volt különleges ez a verseny, hanem azért is, mert ez volt az F1 történetének első nagydíja, amelyen slick gumikkal gördült pályára a mezőny. Az új, barázda nélküli abroncsokat a Firestone fejlesztette ki az amerikai drag versenyeken szerzett tapasztalataira alapozva, és mivel az edzések még vizes pályán zajlottak, így a versenyzőknek magán a 75 körös futamon, éles versenyhelyzetben kellett megbarátkozniuk az új gumikkal.

Mindebben nehezítette dolgukat a versenyhelyszín is, hiszen az 1971-es Spanyol Nagydíjnak a Montjuich Circuit adott otthont. A fiatalabb generációknak ez a név valószínűleg nem sokat mond, pedig az évszázad legjobb versenypályái között tartották számon a Barcelona hegységeiben kialakított utcai aszfaltcsíkot, amelyet komoly szintkülönbségek jellemeztek. 1975-ig rendeztek itt F1-es nagydíjakat, akkor egy tragikus haláleset (öt szurkoló veszítette életét) folytán azonban örökre búcsút intett a száguldó cirkusz a pilóták körében egyébként rendkívül népszerű helyszínnek.

Az 1971-es F1-es világbajnoki szezont az is különlegessé tette, hogy a V8-as motorok mellett megjelentek a V12-es erőforrások, melyek a Spanyol Nagydíj időmérő edzését is uralták. A rajtrács első sorát a két Ferrari, Jacky Ickx és Clay Regazzoni sajátították ki maguknak, míg a második sorba Chris Amon (Matra) és Jackie Stewart (Tyrrell-Ford) sorakozhatott fel. Utóbbi pilóta jelentette az egyetlen üde kivételt azzal, hogy egy V8-as motorral hajtott autóval is oda tudott érni az élmezőnybe.

Sőt mi több, a vasárnap reggeli verseny rajtjánál egyből felugrott a 2. helyre, majd a 4. körben Ickxet megelőzve az élre állt. Innentől nem is nézett hátra, és noha a belga a verseny végén három másodpercre megközelítette őt, de visszaelőzni már nem tudta, így a repülő skót győzelmével zárult a 75 körös verseny. A nézők a bikaviadalon alighanem több akciót láthattak ezen a napon, mint az F1-es futamon, hiszen Stewart élre törését leszámítva az élmezőnyben csak egy helycserére került sor, arra is még a legelején, a 3. körben: Amon előzte Regazzonit a 3. helyért.

Ezt követően már csak kiesések miatt változott a pontszerzők sorrendje: előbb Regazzoni esett ki az olajpumpa, majd Mario Andretti a motor meghibásodása folytán, így Stewart, Ickx és Amon mellett végül Pedro Rodriguez (BRM), Denny Hulme (McLaren-Ford) és Jean-Pierre Beltoise (Matra) örülhetett pontszerzésnek. Utóbbi pilóta ekkor tért vissza a versenypályára azok után, hogy egy általa okozott, halálos végkimenetelű versenybaleset folytán ideiglenesen bevonták versenyzői licencét. Stewart győzelme azért is volt megsüvegelendő teljesítmény, mert V8-as motorral futó riválisai közül egyedül Hulme tudott körön belül végezni hozzá képest, a Tyrrell-Forddal száguldó pilóta minden más ilyen erőforrással hajtott autót lekörözött a versenyen.

Íme, az 1971-es F1-es Spanyol Nagydíj rövid krónikája mozgóképekben: 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?