1948. május 16-a a történelmi dátum. Monacóban járunk, a háború utáni első Grand Prix verseny helyszínén. A mezőnyben felbukkan – első alkalommal – egy Ferrari, egy 166-os modell, ami Enzo Ferrari harmadik olyan autója volt, amit a saját neve alatt gyártott. A volánnál egy 35 éves dúsgazdag orosz férfi, bizonyos Igor Nyikolajevics Trubeckoj herceg, a kor egyik leggazdagabb dívája, Barbara Hutton férjura.
Trubeckoj előtte amatőr kerékpárversenyző és síző volt, vagyis világéletében előszeretettel hódolt a sportoknak. Az autóversenyzés házassága után kezdte el vonzani, nagyrészt neje hatására. Trubeckojról azt is tudni kell, hogy bár származása szerint orosz volt, de Párizsban született 1912. augusztus 23-án, és a szintén franciaországi Nizzában hunyt el 2008. december 20-án, tehát napra pontosan 6 évvel ezelőtt.
Élete legelső autóversenyét, a Targa Floriót 1948-ban teljesítette, egy Ferrari 166 Sport Allemano Spyderrel, és rögtön győzni tudott. Ugyanebben az évben került sor a már említett Monacói Nagydíjra is, amelyen egy saját tulajdonú Ferrari 166-os modellel állt rajthoz, saját csapata, a Gruppo Inter színeiben. Ez volt az első versenye egy igazi versenyautó volánjánál, mégis kiválóan állta a sarat. Féltávnál a 19 indulóból már csak nyolcan voltak versenyben, de ő még mindig kitartóan rótta a köröket a Ferrarival.
Ennek azonban az 54. körben vége szakadt, amikor egy vetélytársa kilökte őt a kikötő melletti sikánban, ugyanott, ahol Alberto Ascari később beleesett a kikötőbe a Lanciával. Igor ezt ugyan megúszta, de egy szalmabála mögött találta magát törött kormányművel és jobb első felfüggesztéssel. Egy nagyszerű versenyének vetettek sportszerűtlen manőverrel véget, de ő úriemberként vette tudomásul az esetet. Kiszállt az autójából, és kimért léptekkel távozott a Hotel de Paris bárjába. A legenda szerint többé nem látták őt Monacóban.
A Gruppo Internek három Ferrarija volt ekkor, ezeket a herceg együtt birtokolta Bruno Sterzivel, akivel a csapatot is együtt alapították. Volt egy csapatmenedzserük is, Goffredo Zehender, a vele való társulást viszont hamar megbánták. A Monacói Nagydíjat követően ugyanis mindhárom autójukat Enzo Ferrari maranellói gyárában hagyták. Nekik nem volt idejük a csapattal és az autókkal foglalkozni, így azokat a versenyek közötti időben Ferrariék gondjára bízták.
Igen ám, de menedzserük, Zehender meglátta az üzleti lehetőséget az ő távollétükben, és Enzo Ferrarival összebeszélve többször is a tudtukon kívül adta bérbe az ő három autójukat. A turpisság még abban az évben kibukott, amikor Tazio Nuvolari állt rajthoz az egyik Ferrarijukkal a híres Mille Miglia versenyen – persze a tudtukon kívül.
Nuvolari erről nem tudott, így a verseny után nyilvánosan megköszönte a gesztust Trubeckojnak, aki így értesült az esetről. A helyzetet súlyosbította, hogy Nuvolari köztudottan halálos beteg volt már ekkor, és ezért könyörgött Enzo Ferrarinak egy utolsó esélyért a Mille Miglián. A legenda szerint a verseny közben véreset köhögött, de minden áron győzni akart, és majd fél órás (!) előnyt épített ki magának az élen. Közben viszont az autó szépen lassan elemeire hullott alatta a szokatlan tempó folytán, és ez végül a kieséséhez vezetett. Állítólag egy helyi pap emelte ki őt szinte a halálig kimerülten az autóból, és vitte kórházba.
Enzo Ferrari ugyan állta az autó javítási költségeit, ám Trubeckojt nem lehetett kiengesztelni, részben ezért, részben felesége betegsége, részben pedig egy saját korábbi balesete folytán (néhány versenyen még elindult Monaco után is) még ez év végén megszüntette csapatát és felhagyott a versenyzéssel. Angolosan távozott, ugyanúgy, mint Monacóban. Nagyon hiú és következetes ember volt, akit egy életben csak egyszer lehetett átverni vagy megsérteni. Ahol ezt megtették vele, oda többé soha nem tért vissza.
Barbara Huttontól 1951-ben vált el, de mostohafiában, Lance Reventlow-ban eddigre már elültette a versenyzés iránti szenvedélyt, aminek eredményeként később ő is F1-es csapatot alapított. Trubeckoj rövid, de annál kalandosabb autóversenyzői pályafutása befejezése után műgyűjtő szenvedélyének élt, illetve kiváló replikákat készített híres festményekről, így híresült el világszerte.
Testvére, Jukka Trubeckoj híres francia filmszínész volt 1920 és 1940 között. Igor 2008-ban ezen a napon, december 20-án, 96 éves korában hunyt el. Azoknak az időknek a versenyzői közül kevesen éltek meg ilyen szép kort, de kevesen is hagyták ott ilyen gyorsan a cirkuszt. Talán ez az oka annak, hogy F1-es körökben a neve mára szinte teljesen a feledés homályába merült.
