Nándi, mi az, amin változtatnál így a Szilveszter Rallye után, ha most kezdődne az egész?
- Először is mindenképpen át kell értékelnem sok mindent. Legfőképp azt, hogy ez már nem az a sport, hogy felkészületlenül, vagy minimális felkészültséggel megpróbálunk egy jó eredményt kicsikarni magunkból és a technikából. Ez így nem működik.
A szavaidból azt veszem ki, hogy nem repesel az örömtől, annak ellenére sem, hogy 88-an voltatok H3-ban, és a 20. helyen végeztetek? Miért?
- Mint a verseny előtt mondtam, én rettenetesen eredményorientált vagyok. Nem elégszem meg a kevéssel, és most csalódottam. Hozzáteszem senki más nem hibás, csak én. Több felkészülés, nagyobb koncentráció. Ez kell, nincs mese. Sajnos engem nem motivál egy ötödik hely, csak a győzelem. Most erre esélyem sem volt. Megmondom azt is, miért nem. Sem szellemileg, sem fizikailag nem voltam készen erre a futamra, ami már csak a versenyen derült ki számomra is.
Akkor jól feltételezem, hogy lettek példaképeid?
- Így igaz. Mégpedig a Szauer Gergő és Kolencsik Balázs. Le a „süveggel” előttük. Innentől fogva ők a példaképeim. Rettentő ügyesek a srácok, amit még a helyszínen közöltem velük. Eszméletlen, ahogy menni tudnak. Gratulálok nekik.
Mit tanultál a Szilveszter Raliból?
- Felkészületlenül nem ralizunk, mert elpicsáznak. Aminek mindentől függetlenül mégis nagyon örülök, hogy vannak ügyes és tehetséges fiatalok, és valljuk be az övéké a jövő. Persze ez most nem azt jelenti, hogy akkor hagyni kell a versenyzést. Nem. Versenyezni kell, csak mentálisan és fizikálisan rá kell gyúrni a következő szezonra. Szégyen nem szégyen elfáradtam, mert nem volt a kondícióm megfelelő.
Na, és hogy tetszett a Citroen C2R2?
- Nagyon jó. Pont a vége felé kezdtem ráérezni. Olyan helyeken lehet elnyomni a gázt, ahol előtte még gondolkodtam, hogy most akkor mi is legyen. A hideg gumira kell odafigyelni, de minden más problémát megold a kocsi. Elméletben tudom, hogy mire képes a méregzsák, csak most ezeket nem tudtam kivitelezni. Majd jövőre újra megpróbálom.
Mi a terv a 2016-os rali versenyekkel kapcsolatban?
- El kell dönteni, hogy kell-e ez az egész ralizás nekem. Mert a család és a munka számomra első helyen áll, és csak ezután szerepel a sorban a versenyzés. Mindenképpen átrágom ezt a dolgot, mert a ralizást nem lehet így abbahagyni. Vagy nyerek, vagy tanulok… de veszíteni nem szeretek. Tehát marad a tanulás. Elkezdem a mentális és fizikai felkészülést a lányom segítségével, és meglátjuk, mire jutunk az első versenyig.
