A páros már a Circuit of Ireland Rally első szakaszán az ERC2 értékelés élére állt, s végül kategóriagyőzelmet aratott. A család így még azt is megbocsájtotta Hidegéknek, az ünnepeket külön kellett tölteniük a nemzetközi szereplés miatt. Az első hely mellé még egy abszolút 13. pozíció is társult, s az itteni eredményeiknek köszönhetően a duó az ERC2 3. helyére lépett elő, a három futam utáni összesített értékelésben.
Hideg Krisztián: Embert és technikát próbáló versenyünk volt Észak-Írországban. Szerencsére sikerült nagyon jól felkészülnünk, megfelelő itinert írnunk a futamra, ami az ilyen technikás részekkel teletűzdelt pályákon hatalmas segítséget jelent.
Jól kezdtünk, hiszen már az első szakasz után az ERC2 kategória élére álltunk, és zsinórban meg is nyertük az első két kör, három-három gyorsaságiját. A programban ezután a városi szakaszok következtek, amik igazából prológ jellegűek vagytok – s habár a nézőknek ez sokkal élvezetesebb volt, nekünk kevésbé adta ki a lépést. Mivel mindkét lábam le van bénulva, sokkal nehezebben ment a fékezés és a sebesség-visszaváltogatás, ami látszott is az időeredményeinken, hiszen sokat kaptunk itt az ellenfelektől. Az előnyünket így is meg tudtuk tartani, több mint 1 perccel voltunk a kategória élén a második helyezetthez képest.
A szombati napon úgy álltunk oda a rajtba, hogy semmi más célt nem tűztünk ki magunk elé, csak hogy beosszuk az előnyünket, és biztonságosan bekormányozzuk a Mitsubishit a célba. A nedves szakaszok felszáradtak, felhordásosak lettek a sártól, ami igazán érdekessé tette a menetelést. Ezért is próbáltunk kicsit visszafogottabban menni, tényleg nem akartunk felesleges kockázatot vállalni. Ennek ellenére is meg tudtuk nyerni az első két szakaszt, és a többi gyorson is tartottuk az előnyünket. Az utolsó gyorsaságin jött a fekete leves: 5 kilométerrel a cél előtt eltűnt a fék a kocsiból, így 40-50 km/h-s sebességgel tudtunk csak haladni, ami még így is kockázatot jelentett, a pálya szélén lévő nézőkre és ránk is. A kategóriagyőzelmet így is be tudtuk zsebelni, az abszolút értékelésben viszont 4 pozíciót hátracsúsztunk, így 13.-ként intettek le minket. Az eredményünkkel és a teljesítményünkkel nagyon elégedett vagyok, igazi csapatmunka volt, amiért rendkívül hálás vagyok a navigátoromnak, a szervizeseknek és a partnereinknek egyaránt! Végre beérett a munka gyümölcse, s így az összesített értékelés 3. helyére léptünk előre, onnan várjuk a folytatást!
Kerék István: Nagyon szuper hétvégénk volt! Nem mondom, a hosszú utazást szívesen kihagytam volna a programból, és a gépátvétel körüli bonyodalmakat is mellőztem volna, de maga a verseny hatalmas élményt nyújtott. Fel voltunk rá készülve, hogy az ottani, éghajlati viszonyok miatt hol esős, hol napsütéses időben kell majd autóznunk. Ehhez képest nem voltak nagy változások: az első napon még nedves aszfalton versenyeztünk, a másodikon viszont teljesen száraz körülmények uralkodtak a pályákon. Keskeny, technikás, dobálós szakaszokat jelöltek ki számunkra a szervezők, amik igazán próbára tették a versenyzőket és a kocsikat egyaránt.
Úgy érzem, hogy Írországban megmutattuk, mire vagyunk képesek – bár tény, hogy azért maradt még erő bennünk és a kocsiban is. Mivel az első szakasztól kezdve vezettük a kategóriát, nem feszítettük nagyon a húrt, a biztonságos célba érkezésre törekedtünk. A többieket elnézve jobban is jártunk, hogy ezt a taktikát választottuk, hiszen nagyon sokan a pálya szélén végezték, miután a nagy bukkanók útjukat állták.
