DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. november 18. hétfő
Formula+

Vélemény: Most kezd el fájni Stroll teljesítménye az Astonnak

Fernando Alonso mellett és a vb-ezüstért küzdve felmerül a kérdés: vajon meginoghat-e Lance Stroll helye apja F1-es csapatában?

Nekem szilárd meggyőződésem, hogy egy F1-es pilóta megítélésében rengeteget számít, hogy középcsapattal, kiscsapattal, vagy topcsapattal versenyez – egyszerűen teljesen más feladatokat kell megoldani, és teljesen más a közvélemény elvárása is vele kapcsolatban. Egy sereghajtónál fel sem tűnik, ha az embernek rossz hétvégéje van, jellemzően kiscsapathoz illő társ ül a másik autóban, bizonyára annyit tud a technika – ha viszont egyszer beletalál akár a csapat, akár a versenyző, kedveznek a körülmények, akkor hirtelen csodáról beszélünk, és óriási tehetségről.

Egy középcsapat esetében már általában hasonló kaliberű csapattársakkal kell megküzdeni, de továbbra is igaz az, hogy nem a legjobbakhoz mérjük az adott pilótát, és egy-egy gyengébb hétvége nem üt ki igazán – viszont egy-egy extra teljesítmény, amikor vagy a versenyző kelt fel jobb lábbal, vagy a pálya fekszik neki, vagy az autó teljesít felül az adott körülmények között, azzal még mindig nagyon jó színben tüntetheti fel magát.

Egy topcsapat azonban más. A Verstappenek, Hamiltonok, Leclerc-ek világában nincs hely gyenge hétvégének, nincs idő lazsálni, nincs idő elrontani a kört, mellémenni a beállításokkal, óvatoskodni – itt minden hétvégén 100%-ot kell hozni, különben nagyon hamar kiderül, hogy valaki „második számú.” Ez történt Valtteri Bottasszal, ez történt Sergio Perezzel, és ez nem történt például George Russell-lel, aki pont ezzel jelezte, hogy topcsapatba illő versenyző.

GP2306_135114_U1A3677_resize



Most Lance Stroll is valami hasonlót él át, bár az ő helyzete abból a szempontból (is) speciális, hogy a körülötte eddig is meglévő csapat lett hirtelen topistálló, amely a dobogókért, és az év végi konstruktőri második helyért csatázik. Megkapta a bombaformában lévő Fernando Alonsót, a különbség pedig még a vártnál is nagyobb.

Az időmérőkön egyelőre 6-0 a spanyol előnye házon belül, átlagosan szűk 3,5 tizedmásodperc a különbség közöttük, és Alonso átlagosan 6,7 hellyel végez jobb pozícióban az időmérőkön – minimum két hely mindig volt közöttük, de a legnagyobb éppen az előző két hétvégén, Miamiban és Monacóban volt a távolság, ahol Alonso első sorba kvalifikált mindkétszer, Stroll pedig a Q3-ba sem jutott be.

GP2306_110934_W6I2163_2_resize

A futamokon is 6-0 az állás Alonso javára, a veterán klasszis hat versenyből ötször is dobogóra állt négy harmadik és egy második hellyel, míg Stroll eddig egyetlen egyszer fért be a top ötbe, és több hibát is elkövetett már. Alonso 93 ponttal harmadik a tabellán, Stroll pedig alig 27 egységgel mindössze a nyolcadik helyen áll – az egész mezőnyben ez a legnagyobb százalékos különbség két versenyző között, hiszen Stroll Alonso pontjainak csak 29%-át szerezte meg, ennél rosszabb arány csak a Williamsnél és az AlphaTaurinál van, ahol az egyik versenyző még nem szerzett pontot.

Mindez pedig azért kezd égetővé válni az Aston számára, mert egy Alonsóhoz hasonló szintet hozó versenyzővel a konstruktőri első helyhez is belátható távolságban lennének (még ha nyerni nyilvánvalóan nem is lenne reális esélyük), így viszont alig egy ponttal előzik meg azt a Mercedest, amely az év során eddig általában harmadik, néha negyedik erőként funkcionált, de a Hamilton–Russell páros rendkívül kiegyensúlyozott teljesítménye egyéniben is a negyedik-ötödik helyre jó nekik. A Ferrari is csak harminc ponttal van lemaradva rengeteg egyéni és kollektív hiba, illetve a versenytempóban elfoglalt negyedik hely ellenére, és ha kicsit sikerült összekapnia az autót a folytatásban, akkor könnyen fordulhat is a kocka.

GP2306_115958_U1A5629_resize

Ebben a játékban ez jelenti a konstruktőri második és negyedik hely közötti különbséget, ami mérhető pénzmennyiséget jelent, és bár védekezhet azzal egy csapat, hogy így 2024-ben több szélcsatorna-időt kap, de a cél nyilvánvalóan nem ez – egy konstruktőri dobogó fontos marketingfogás is lehetne amellett, hogy nagyon megerősíteni a projekt jövőjét és igazolná Lawrence Stroll eddigi munkáját.

A szakmai stáb remek, a vezérkar jól dolgozik, az autó parádés, és még bőven van benne tartalék, megvan a Honda-szerződés, készül az új épület, minden a helyén van – így egyre inkább felmerülhet az a kérdés, hogy meddig lesz helye Strollnak ezzel a teljesítménnyel. Nyilvánvaló, hogy az apja nem fogja kirakni, de valószínűleg szeretné elkerülni az ezt firtató kínos kérdéseket, amelyek érkezni fognak, ha a tendencia így folytatódik, a csapat a második helyért harcol, Alonso a második-harmadik pozíciókat hozza, Stroll pedig nem talál be a top ötbe…

Egy topcsapathoz két toppilóta kell, lehet halogatni a döntést, de előbb-utóbb vagy meg kell hozni, vagy el kell ismerni, hogy nem, minket annyira mégsem érdekel a konstruktőri bajnoki cím, hogy azért elküldjük a gyereket. 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: