Szerdán, kevesebb mint két nappal az edzések kezdete előtt jelentették be, hogy az olaszországi heves esőzések és áradások miatt lefújták a hétvégi Emilia-romagnai Nagydíjat Imolában. Ez idén már a második futam, amely elmarad: a Kínai GP-t már decemberben törölték, mivel akkor még mindig érvényben voltak Sanghajban a koronavírus-járvány miatti lezárások és szigorú beutazási korlátozások. Ez azt is jelenti, hogy mivel Imolát aligha tudják pótolni a 2023-as szezon későbbi részében, végül ez az idény sem hoz új rekordot jelentő 23/24 nagydíjat, hanem be kell érnünk ismét 22 fordulóval.

Ha a Covidot nem vesszük figyelembe, a Formula-1 modernkori történetében meglehetősen ritkának számít már, hogy töröljenek egy versenyt – pláne napokkal az esemény kezdete előtt. Korábban ez jóval gyakoribb volt: az F1 73 éves történelme során több mint 70 nagydíjat fújhattak le, a korábbi évtizedekben ugyanis sokszor változott még idény közben is a versenynaptár. Csak hogy egy példát említsünk: 1997-ben például eredetileg Estoril adott volna otthont az évadzárónak, ám miután a portugál pálya nem teljesítette a kért változtatásokat, így végül inkább Jerezben Európai Nagydíjat fináléként – amely aztán a hármas holtversenyt hozó időmérőről és Michael Schumacher és Jacques Villeneuve ütközéséről maradt emlékezetes.

Az okok természetesen legtöbbször pénzügyi jellegűek voltak, de azért akadt bőven olyan eset, amikor igencsak rendhagyó indokkal kellett lemondani egy nagydíjat. Érdekesség, hogy a maga nemében a mostani imolai eset is kirívó, ugyanis olyan még soha nem fordult elő a Formula-1-ben, hogy időjárással kapcsolatos tényező tette volna lehetetlenné a versenyzést (bár igazából most sem konkrétan az eső, hanem az általa kiváltott áradások jelentette katasztrófa az ok). Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összeszedtük a legérdekesebb futamtörléseket az F1 történetéből.

Az 1955-ös Le Mans-i tragédia hatása

Alighanem vitán felül áll, hogy az 1955-ös Le Mans-i 24 óráson történt az autósport történelmének leghalálosabb balesete: Pierre Levegh és több mint 80 néző veszítette életét, amikor a pilóta Mercedese kirepült a lelátóra, miután ütközött a bokszkiállásra készülő Mike Hawthornnal.

A tragédia hatására a Francia, a Svájci, a Spanyol és a Német Nagydíjat egyaránt törölték abban a szezonban, így az mindössze hét fordulóból – köztük az akkor még a világbajnoki naptár részét képező Indy 500-zal – állt a tervezett tizenegy helyett. Svájcban ráadásul egy az egyben betiltották az autóversenyzést, pár éve a Formula-E is csak az elektromos járművekre vonatkozó kivétel miatt látogathatott el oda, mígnem aztán egy éve hivatalosan is feloldották a tilalmat az országban.

A szuezi válság

1957-ben bebizonyosodott, hogy a világtörténelmi események is hatással lehetnek az F1-es versenynaptár alakulására. Az 1956-os szuezi válság – amely közvetve még az az évi magyar szabadságharcra is komoly hatással bírt – eredményeként ugyanis az egekbe szöktek az olajárak, amely miatt két futam, a Holland és a Belga Nagydíj promótere is csökkentett mértékű pénzdíjat tudott ajánlani a csapatoknak a következő évben. Ebbe az istállók nem mentek bele, így mindkét versenyt lefújták.

Érdekességként meg kell említeni, hogy ezek pótlásaként került be a menetrendbe a Pescarai Nagydíj: ez volt az F1 történetében az első eset, hogy egy idényen belül két futamot rendezett ugyanaz az ország (Olaszország), nem mellesleg az ottani 25,8 kilométeres nyomvonal az oka annak, hogy nem a legendás Nordschleife a leghosszabb pálya az F1 történetében.

Túl veszélyes Spa

Ha már hosszú pályák: Spa-Francorchamps a jelenlegi naptár leghosszabbja a maga 7 kilométerével, de régen ennek a dupláját kellett megtenniük egy körön az F1-eseknek, ráadásul a mostaninál is sokkal veszélyesebb vonalvezetésen. Ez a veszélyesség olyannyira igaz volt az ikonikus belga helyszínre, hogy az 1969-es Belga Nagydíj előtt a biztonság terén akkoriban egyre aktívabbá váló GPDA változtatásokat követelt a pályán.

Az illetékesek azonban alighanem alábecsültek a versenyzők fellépését, ugyanis ezeket a módosításokat nem hajtották végre, így a pilóták végül visszaléptek a futamtól. Egy évvel később egy sikán került be a nyomvonalba, ám az volt az utolsó alkalom, hogy a Formula-1 a „régi Spában” versenyzett.

Amikor menet közben fújtak le egy nagydíjhétvégét

Maradjunk Spában, de ugorjunk előre 1985-be, amikor megtörtént az egyetlen olyan eset az F1 több mint hét évtizedes története során, amikor úgy töröltek egy versenyhétvégét, hogy az már zajlott. Történt ugyanis, hogy a belga szervezők újraaszfaltozták a pályát, hogy javítsanak a tapadáson esős körülmények között, ám a munkálatokkal csak két héttel a június elejére kiírt futam előtt végeztek.

Csakhogy a pénteki edzések során a meleg időjárás, a roppant erős turbómotoros autók és azok széles slick abroncsai kárt tettek a friss aszfaltban, amely feltöredezett, és noha az éjszaka során igyekeztek kijavítani a hibákat, a szombati tréninget kevesebb mint fél óra elteltével félbeszakították, s egyúttal le is fújták a teljes hétvégét. Amely azonban nem maradt pótlás nélkül, a Belga Nagydíjat végül szeptemberben futotta le az F1-es mezőny.

A kútba esett New York-i futam

Több olyan versenyt is találni a Formula-1 történetében, amely az ígéretek ellenére sosem valósult meg, de közülük is kiemelkedik a New York-i nagydíj, amelyet zsinórban három évben (1983–1985) kellett utólag kivenni a versenynaptárból. A nyolcvanas évek elején a száguldó cirkusz rengeteg amerikai helyszínen próbálkozott azzal, hogy megvesse a lábát az Egyesült Államokban, New York pedig ideális célpontnak tűnt a maga grandiózus voltával.

Csakhogy környezetvédelmi tiltakozások és jogi fenyegetések miatt le kellett mondani az 1983-as kiírást, amelynek egyébként a tenisz US Openről is ismert Flushing Meadows park adott volna otthont. A következő években egy CART-futam sikertelensége, a tv-társaságok és szponzorok elkötelezettségének hiánya újabb törlésekhez vezetett, Bernie Ecclestone-ék pedig végül letettek a New York-i futamról. Utolsó alkalommal, 1985-ben egyébként épp a fent említett átidőzített Belga GP pótolta a kieső állomást.

Az Arab Tavasz

2010 végén robbant ki az Arab Tavasznak nevezett felkeléshullám az észak-afrikai és közel-keleti régióban, amely elkerülhetetlen elérte természetesen Bahreint is, ahol 2011-ben március 13-ra tervezték a szezonnyitó futamot. A tüntetésekben sokan meghaltak, ráadásul a Formula-1 is konkrétan célkeresztbe került, amikor a felkelésekben részt vevő bahreini emberi jogi szervezet alelnöke, Nabeel Rajab jelezte: kihasználnák a sportesemény jelentette rivaldafényt, hogy rávilágítsanak a térség problémáira.

Ezek után természetesen elkerülhetetlen volt a Bahreini Nagydíj lemondása: erre február 21-én, azaz csak néhány héttel az évadnyitány előtt került sor. Bár megpróbálták októberre átidőzíteni a versenyt, a csapatok ellenállása miatt ez nem történt meg. A 2012-ben visszatérő futamon még egyébként érezhető volt a forradalmi események hatása, a Force India ugyanis kihagyta a pénteki második edzést, hogy még sötétedés előtt biztonságban visszatérhessenek a csapattagok a szállodájukba.

A koronavírus-világjárvány

Az 1955-ös Le Mans-i tragédia utáni négy futam törlése sem veheti fel a versenyt azzal, amit 2020 eleje óta láthattunk a koronavírus-járványnak köszönhetően. Emlékezetes módon a szezonnyitó Ausztrál Nagydíjat csak az utolsó pillanatban, szűk két órával az első pénteki szabadedzés kezdete előtt fújták le, így az említett 1985-ös belga és félig a mostani imolai versenyek mellett ez volt az egyetlen eset, amikor a mezőny már a helyszínen tartózkodott, amikor a törlést bejelentették. Az F1 akkor annak ellenére is sokáig kitartott, hogy a McLaren már előtte visszalépett azok után, hogy egyik csapattaguk pozitív koronavírustesztet produkált.

Melbourne után aztán még egy egész sor nagydíj esett a Covid áldozatátul: az F1-es naptárba azóta vissza sem kerülő Vietnám, valamint Kína, Hollandia, Monaco, Azerbajdzsán, Kanada, Franciaország, Szingapúr, Japán, USA, Mexikó és Brazília mind-mind elmaradt abban az évben. A pandémia ráadásul még a következő években is éreztette hatását: Ázsiába és Ausztráliába még 2021-ben sem tudott visszatérni a száguldó cirkusz, sőt Sanghaj idén már zsinórban negyedik alkalommal esett ki a menetrendből. A törölt futamokat rég (Nürburgring, Imola, Isztambul) vagy soha nem látott (Mugello, Portimao) európai pályák beugrásával, sőt egyes esetekben az F1 történetében példátlan módon bizonyos helyszíneken két forduló megrendezésével (Spielberg, Silverstone, Bahrein) pótolták.

Az orosz–ukrán háború

A koronavírusos és a mostani imolai esetet leszámítva a legfrissebb versenytörlés a tavaly februárban kirobbant orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódik. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, az F1 sok más sporthoz hasonlóan gyorsan reagált: egyből törölték a szeptemberre kiírt szocsi versenyt – sőt, később azt is bejelentették, hogy egy az egyben szerződést bontottak a helyiekkel, így később sem tér vissza az országba a mezőny, így a Szocsit váltani igyekvő szentpétervári pályán sem láthatunk majd futamot (legalábbis egyelőre).

Végezetül íme, az összes törölt F1-es nagydíj listája, a Formula.hu statisztikafenoménja, Gellérfi Gergő jóvoltából: