DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak JOHNNYBET
2023. május 28. vasárnap
Formula+

Elmosta az eső – amikor az időjárás miatt borult az F1-es program

Egy teljes versenyhétvége törlése a csapadék miatt példa nélküli, de az elmúlt években többször előfordult, hogy hol szabadedzéseket töröltek, hol időmérőt helyeztek át szombatról vasárnapra.

Először marad el egy Formula-1-es nagydíjhétvége a világbajnokság történetében az időjárás miatt – az Emilia-romagna-i Nagydíjat az Olaszország ezen régióját sújtó szélsőséges csapadékmennyiség miatt kellett lefújni. Víz alá került a paddock, elővigyázatosságból kedden kiürítették a pályát, és a döntés napján, szerdán sem engedtek be senkit, a megfontolás azonban nem kizárólag a körülményekből fakadt – hiszen az időjárás még javulhat a következő napokban –, hanem abból, hogy az áradások és fölcsuszamlások épp elég munkát adnak a hatóságoknak a tartományban, nem akarnak extra terhet róni rájuk még egy F1-es nagydíj biztosításával.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a döntés már szerdán, két nappal a versenyhétvége kezdete és négy nappal a futam napja előtt megszületett – így mentek elébe annak, hogy sokan feleslegesen utazzanak Imolába. Az időjárás sok alkalommal beleszólt már a Formula-1-es versenyhétvégékbe, főleg azóta, hogy az autók vezethetősége egyre problémásabb vizes pályán, de a jellemző reakció korábban mindig ennek fordítottja volt: várni, ameddig lehet, halasztani az eseményeket és legfeljebb a hétvégék programjának csak egy részét lefújni, azt is csak akkor, ha muszáj. Mutatjuk, az elmúlt években hogyan reagált az F1 az időjárási vészhelyzetekre.

Kiesett szabadedzések

A szabadedzések a versenyhétvége legkevésbé értékes, ennélfogva feláldozható részei: jobb esetben a körülmények miatt csak egy tréninget kell törölni. Ez történt az utolsó, 2021-es Orosz Nagydíjon, ahol a péntekről szombatra virradó éjszakán szakadó eső érkezett Szocsiba, a körülmények pedig olyan rosszak voltak, hogy a harmadik szabadedzést nem lehetett megtartani. Egy F2-es és F3-as futam is elmaradt, az időmérőt azonban már a kitűzött időpontban megtartották, sőt Lando Norris slick gumikra váltva érte el egyetlen pole-ját.



Hasonló volt a forgatókönyv egy évvel korábban, a 2020-as Stájer Nagydíjon: az áldatlan időjárás miatt a harmadik szabadedzést először határozatlan ideig elhalasztották, majd biztonsági okokra hivatkozva a stewardok a törlés mellett döntöttek. Komoly kétségek övezték az időmérő megtartását is – Michael Masi versenyigazgató már pénteken, az előrejelzések alapján felkészítette a nyilvánosságot arra, milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha nem lehetne időmérőt tartani.

Az egyik ilyen alternatíva, hogy a kvalifikációt vasárnap tartják meg – két ilyen esetre is volt példa az előző évtizedben –, ha erre nincs lehetőség, akkor a második szabadedzés köridői döntenek a rajtsorrendről. Masi azzal az opcióval is számolt, hogy a harmadik edzésre sor kerül, de a kvalifikációra nem: ebben az esetben ez a tréning határozza meg a rajtsorrendet. Az időmérőt végül háromnegyed óra csúszással megkezdték – a sok aggodalom ellenére a hétvége érdemi programját nem befolyásolta az eső.

Ugyancsak a Covid-szezonban egy másik beugró versenyen, a Nürburgringen tartott Eifel Nagydíjon a teljes pénteki programot törölték – ezúttal nem az eső, hanem a köd miatt. Míg Ausztriában számítottak arra, hogy az időjárás hatással lesz a programra, addig Németországban csak 10 perccel az első szabadedzés tervezett kezdete előtt, miközben a csapatok javában készülődtek, tájékoztatott a versenyirányítás, hogy a látási viszonyok miatt a mentőhelikopter nem kaphat felszállási engedélyt. Az illetékesek szinte az utolsó pillanatig kapaszkodtak abba, hogy a nap programjából valamit meg lehessen tartani – mindkét szabadedzés 90 perces visszaszámlálóját elindították, és csak egy óra várakozás után határoztak arról, hogy törlik a tréningeket. Ezzel meghiúsult Mick Schumacher edzésbemutatkozása is, aki hazai pályán debütált volna az Alfa Romeóval.

Áthelyezett időmérő

A Japán Nagydíjakon gyakran veszik át a főszerepet a versenyzőktől a tájfunok. 2019-ben a Hagibis elnevezésű trópusi ciklon dúlta fel a szigetországot, és érte el a Formula-1-es versenyt is a hétvége szombati napján. Ismerve, mire képes egy tájfun, a japánok nem bíztak semmit a véletlenre: már péntek reggel megszületett a döntés, hogy szombaton a nézők és a résztvevők biztonsága érdekében zárva marad a pálya, az időmérőt pedig vasárnap rendezik meg, csupán négy órával a futam kezdete előtt – az előző napi égiháború után itt már száraz pálya fogadta a mezőnyt, melyen Sebastian Vettel utolsó F1-es rajtelsőségét érte el. Suzukában az ilyen átütemezésnek már volt rutinja: 2010-ben és 2004-ben szintén vasárnapra helyezték át az időmérőt.

A Hagibist minden idők legnagyobb anyagi kárát okozó trópusi ciklonjaként tartják számon, a vihar 121 halálos áldozatot követelt és 18 milliárd dolláros kárt okozott – a természeti katasztrófa a mostani olaszországi helyzethez hasonlítható.

2015-ben, az Egyesült Államokban Patriciának hívták a gondok fő forrását: a hurrikán miatt törölték a pénteki második szabadedzést, ezt követően a harmadik tréninget szombaton megtartották az esőben, de zárt kapukkal, nézők nélkül. Az edzésen nyilvánvalóvá vált, hogy a körülmények vezethetetlenek, a hurrikán nem csillapodik, de a vezetőség nem akart elállni az eredeti tervtől, hogy az időmérőt is megtartják aznap. Az eredmény a közönség 2005-ös USA Nagydíjhoz hasonló arculcsapása lett, a nézők átáztak és fagyoskodtak a tribünökön, miközben félóránként azt a hírt kapták, hogy halasztják a kezdést – és csupán három óra elteltével született meg az elkerülhetetlen döntés, hogy az időmérőt vasárnap délelőtt tartják meg. Patriciának ehhez is volt pár szava: a rosszabbodó körülmények miatt a Q3-at meg sem tartották, a Q2 alapján határozták meg a rajtsorrendet Austinban.

Futam mindenáron

Az időmérő esetén ott a lehetőség a versenyirányítás kezében, hogy szombatról vasárnapra halasszanak, de vasárnap már nincs hova menekülni, hétfőn nem lehet nagydíjat tartani. Az egyetlen opció a halasztás, ami egyre gyakoribb motívum, 2022-ben három versenyen, is egy órát csúszott a rajt, arra várva, hogy a körülmények kegyesebbek lesznek az új generációs autók számára.

A 2021-es Belga Nagydíj a leghírhedtebb példája annak, mi történik, ha a Formula-1 anyagi érdekeket szem előtt tartva görcsösen próbál megtartani egy versenyt annak ellenére, hogy a körülmények ezt nem teszik lehetővé. Először 25 perc késéssel két formációs körrel próbálkozott a versenyirányítás, majd hosszú várakozás következett – a stewardok vis majorral hivatkozva még a ketyegő háromórás időlimitet is felfüggesztették, hogy időt adjanak valamilyen körözésre. A végeredményt senkinek sem kell bemutatni: két biztonsági autó mögött töltött kör, hogy a történteket futamnak minősítsék – tankönyvi példája annak, hogy néha jobb döntés törölni egy futamot, mint forszírozni a megtartását.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: