Formula-1-es világbajnoki nagydíjat először 1976-ban rendeztek Japánban, méghozzá Fujiban, két alkalom után azonban kikerült a körforgásból a verseny, amely aztán 1987-ben tért vissza a naptárba, immár Suzukában, amely azóta is otthont ad a távol-keleti ország futamának – leszámítva 2007-et és 2008-at, amikor két idényen át újra Fuji volt a helyszín, valamint a 2020-as és 2021-es koronavírus-járvány miatti törléseket.

A Japán Nagydíjak hagyományosan az idény végén vagy annak utolsó szakaszában, ősszel kaptak helye a kalendáriumban – sőt, sok esetben a szezon utolsó állomásának adtak otthont. Az utóbbi években a versenynaptár bővülésével ugyan egyre „hátrébb” került a sorban a suzukai forduló, az előző idényekben gyakran öt-hat versenyt is rendeztek még utána, ugyanakkor a tradicionális szeptember-októberi időpontja nem változott a futamnak.

Olyannyira megszokott volt ez a dátum a japán versenyeknek, hogy csupán egyetlen alkalommal fordult elő, hogy tavasszal, az évad elején rendeztek F1-es viadalt a felkelő nap országában, ám az 1994-ben az adiai pályán rendezett futam nem Japán, hanem Csendes-óceániai Nagydíj néven futott (1995-ben már ez a verseny is átkerült őszre, Suzuka elé).

Idén viszont megtörik a hagyomány, hiszen április 7-én, a 2024-es F1-es világbajnoki szezon negyedik fordulójaként kerül sor a Japán Nagydíjra. De mi az oka a drasztikus időpontváltozásnak?

A válasz elsősorban a Formula–1 azon törekvésében keresendő, hogy regionálisan jobban csoportosítják a nagydíjakat a szezon során, így csökkentve a költségeket és a szállítással járó károsanyag-kibocsátást. Ennek épp a Japán Nagydíj áthelyezése a leglátványosabb példája, hiszen Suzuka a mostani dátummal bekerült Ausztrália és Kína közé, így három egymást követő versenyt rendeznek a távol-keleti térségben.

Stefano Domenicali, az F1 vezérigazgatója még külön köszönetet is mondott a japánok rugalmassága miatt, amikor a pálya nemrég 2029-ig szerződést hosszabbított: „Szeretném hatalmas köszönetemet kifejezni a Honda MobilityLand promóterének és csapatának, hogy támogatják a naptár racionalizálása érdekében tett erőfeszítéseinket, hiszen a célunk az, hogy fenntarthatóbbá tegyük a sportágat.”

Természetesen mivel egy-egy hét szünet van a felsorolt három futam között, a pilóták nagy része alighanem hazautazik Ázsiából, így ilyen tekintetben nem csökken az utazási mennyiség – ami viszont ennél sokkal fontosabb, hogy a csapatok felszerelései és a teherszállítmányok ellenben egyből utazhatnak Melbourne-ből Suzukába, onnan pedig Sanghajba, ami nagyon is jelentős költség- és károsanyagkibocsátás-csökkenést jelent.

Persze azt is meg kell jegyezni, hogy mindezek ellenére az F1 így sem spórol meg egy második menetet Ázsiába, hiszen Szingapúr viszont maradt a szeptember közepi-végi időpontjában, mivel az ottani szervezők ragaszkodtak ehhez.

Az időjárási tényező

Egyetlen aggály merült fel a kora tavaszi időponttal kapcsolatban a Japán Nagydíj esetén: az, hogy áprilisban még viszonylag hűvös(ebb) időjárás jellemző arrafelé. Az előrejelzések szerint ugyanakkor nem lesz extrém a helyzet, 16-20 fok közötti maximumokra lehet számítani a suzukai versenyhétvége során.

Ami viszont éppenséggel előny is lehet az őszi rendezéshez képest, hogy átlagosan viszony kevesebb csapadék hullik Japánban az év ezen időszakában, mint szeptember-október környékén. Márpedig az elmúlt években nem egyszer megnehezítette az esőzés a suzukai futamokat: 2022-ben nem is tudta a mezőny teljesíteni az egész távot.