Az elmúlt években egyre komolyabb problémává váltak a Formula-1-ben az esős és vizes körülmények. Mindenekelőtt ez az autók által felvert vízpermetnek köszönhető, amely miatt a pilóták szerint borzalmasak és veszélyesek a látási viszonyok egy másik versenygép mögött haladva.
Az FIA is érzékelte a problémát – különösen azok után, hogy a 2021-es Belga Nagydíj gyakorlatilag elmaradt az eső miatt (csupán két biztonsági autós kört tudott megtenni a mezőny) –, ezért nyáron már sárvédőre emlékeztető eszközöket teszteltek a kerekeknél, hogy csökkentsék a felvert vízmennyiséget.
A silverstone-i gyakorlás azonban kudarccal zárult: az FIA együléses sorozatokért felelős vezetője, Nikolas Tombazis szerint nem hozta a várt eredményeket a Mercedes és a McLaren segítségével lezajlott teszt. Tombazisék éppen ezért jövő tavasszal egy újabb verziót fognak kipróbálni, amellyel még nagyobb felületen befedik a kereket – ha viszont ez sem válik be, lehet, hogy kénytelenek lesznek elkaszálni ezt az irányvonalat:
„Amit májusban fogunk tesztelni, az még nem a végső megoldás” – nyilatkozta Tombazis a The Race szaklap hasábjain. „Az információgyűjtésről fog szólni, hogy lássuk, hogy valójában ez jelenti-e a helyes irányt. Igencsak jól kell alakulniuk a dolgoknak, hogy már 2025-ben bevezethessük. Ha ez nem jön össze, akkor 2026-ban kell, és akkor része lehet az új szabályzatnak. Ha pedig a tavaszi teszt sem sikerül jól, akár le is zárhatjuk azt az utat, és akkor alaposan át kell gondolnunk, mit tegyünk.”
Lehet, hogy nem is a kerék a fő probléma?
Tombazis azt is elmondta, hogy természetesen tisztában vannak vele, hogy a kereket csak a vízspray egy részéért felelősek, hiszen a diffúzorok – különösen a 2022-ben visszatért ground-effect autók esetén – ugyancsak komoly mennyiségű vizet szívnak fel az aszfaltról.
„Még mindig vannak kételyeink azzal kapcsolatban, hogy a probléma mekkora részéért felelős a diffúzor és az, ahogy felszívja a vizet az aszfaltról, amit nyilvánvalóan nem fogunk ezzel megoldani, és mekkora részben a gumik tehetnek róla. Tudjuk, hogy mindkét tényező jelentős, úgyhogy nem az a célunk, hogy mindent megoldjunk. Tudjuk, hogy továbbra is lesznek láthatósági gondok” – fogalmazott a szakember.
Tombazis elmondta: az túlságosan komplikált és kivitelezhetetlen megoldás lenne, ha teljesen eltérő autókonfigurációt vezetnének be száraz és esős versenyekre, így kisebb alkatrészekkel kell csökkenteniük a problémákat. Viszont azt is kijelentette, hogy az kizárt, hogy a diffúzorról érkező vízpermet útját valahogy fizikailag blokkolják, az ugyanis drasztikus leszorítóerő-vesztést eredményezne – márpedig már a kerékborításoknál is kritikus, hogy egyensúlyt tartsanak ilyen téren:
„Kicsit nehéz úgy dolgokat odapakolni, hogy közben ne veszítsünk óriási mennyiségű leszorítóerőt. A kerékborítók kapcsán is az egyik fő kihívás jelenti, hogy ne veszítsünk túl sok leszorítóerőt. Kompromisszumra van szükség, hiszen ha azt érjük el, hogy elveszítjük az autó leszorítóerőjének a felét és ezért hirtelen a pilótáknak nagyon kevés kis tapadással kell megbirkózniuk, akkor növeltük-e a biztonságot vagy sem?” – tette fel a jogos kérdést az FIA szakembere.