A Török Nagydíj száraz-vizes időmérője ugyan gond nélkül lezajlott, mégis voltak meglepetések. Többek között Mick Schumacher teljesítménye, aki a sereghajtó Haast Franciaország után újra a Q2-be juttatta – ezúttal piros zászló nélkül. Eddigi legjobb kvalifikációs helyezését elérve végül a 14. lett, és le sem lehetett törölni a mosolyt az arcáról.
„Hálás vagyok a lehetőségért, hogy egyáltalán gondolhattam a Q3-ra. Tudom, hogy az még messze van, de remek lett volna. Az autó nagyszerű volt, csapatként is kiváló munkát végeztünk. Most nagyon-nagyon boldog vagyok” – nyilatkozott lelkesen az időmérő után.
Az első szakasz végén még volt ideje egy utolsó mért körre, ő pedig nem is tétlenkedett, és nekifutott – és egyenesen a Q2-ig repült vele. „Egy körünk maradt, hogy megpróbáljuk, és ott volt a lehetőség. Már az előző köröm sem volt túl rossz, egy ideig a 15. helyen álltam vele, de tudtam, hogy maradt még benne. Nem voltam száz százalékig elégedett vele. Abból az egy körből ki is hoztam mindent, és amikor áthaladtam a célvonalon, és Gary [Gannon, versenymérnök] beleszólt a rádióba, hallottam az ujjongást a háttérben. Tudtam, hogy a dolgok jól állhatnak” – idézte fel a Q1-es utolsó próbálkozást a fiatal német.
A második etapban aztán előrébb is tudott lépni. Hogy a legjobb tíz is meglehetett-e volna, abban nem teljesen biztos, de nem zárja ki. „Talán az utolsó körömön nyerhettem volna két-három tizedet. De nem tudtuk, hogyan változik a pálya, csak a többiek vezetéséből következtettünk rá. Maradt benne még, úgy érzem. Nem tudom, hogy lehetséges lett-e volna [a Q3]. Talán nem volt olyan messze, de a gumink nem volt ideális akkor” – vélekedett a további esélyekről.
Azt viszont mindenképpen élvezte, hogy egy kicsit meccsben volt. Noha azt nem tudja, miért volt pontosan ennyire erős ma, szerinte ez a még mindig kissé ismeretlen pálya jobban kiemelte az egyéni teljesítményt is. „Nehéz megmondani, ki kell majd elemezni a hétvége után. Ez a pálya még mindig nagyon új a legtöbb csapatnak, nem vezettünk itt egy ideje a tavalyi évet leszámítva, lehet, hogy ez közelebb hozta egymáshoz a versenyzőket és a csapatokat is. Persze nekem nagyon tetszett, hogy közel lehetek. Talán a körülmények is segítettek ma, jobban megmutatkoztak a versenyzői képességek. Összességében nagyon boldog vagyok.”