Steward
Admin
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2020. március 31. kedd
F1

Boszorkánykonyha: Látogatás a Honda F1-es motorjait hajtó ExxonMobilnál

Nem sokszor beszélünk a Formula–1-es üzemanyag-szállítókról, pedig súlyos tizedek, pole-pozíciók és győzelmek múlhatnak a teljesítményükön, sőt az is megtörténik, hogy egy csapat a megfelelő keverék hiánya miatt nem használhatja egyébként rendelkezésre álló erőforrását…

1_7



A különböző autók, erőforrások és pilóták versenyének árnyékában egy másik ádáz küzdelem is dúl hétvégéről hétvégére: bár jóval kevesebb szó esik róluk, de az üzem- és kenőanyaggyártók éppúgy folyamatosan harcolnak a jobb teljesítményért, éppúgy megküzdenek minden egyes századmásodpercért, mint az autók – melyeket termékeik meghajtanak – és az azokban ülő versenyzők.

A motorhome-ok sűrűjében, a csapatok hatalmas mozgóbázisai között bújik meg egy jóval kisebb, jóval kevésbé hivalkodó, de annál több érdekességet rejtő kamion, ahol a Red Bull és a Toro Rosso Honda-erőforrásaiba életet lehelő ExxonMobil pályaszéli központja található. Itt dolgozik a versenyhétvége első pillanatától az utolsóig kollégáival együtt Dario Izzo, az ExxonMobil technikai tanácsadója, aki az üzemanyag és a motorolaj megfelelő minőségéért és teljesítményéért felelős. Neki és csapatának két fő célja van: a műszaki hibák elkerülése, valamint hogy az általuk szolgáltatott anyagok szabályossága semmilyen szempontból ne legyen megkérdőjelezhető. Előbbi érdekében a hétvége során folyamatosan elemzik az autókból származó olajmintákat, mikroszennyeződéseket és fémrészecskéket keresve. „Olyan ez, mintha vért vennénk az autótól és kielemeznénk” – mondja Izzo, egy fiolát tartva a kezében, s kifejti, hogy adott esetekben a potenciális műszaki hibákat, és azok valószínűségét is előre lehet jelezni ezen elemzések segítségével.

2_7

Arra a kissé naiv, de mégis kihagyhatatlan kérdésre, hogy mennyiben hasonlítanak az F1-ben használt anyagok és a közúti autókba töltött üzemanyag, illetve motorolaj, Izzo elmondja, hogy a motorolajnál elsősorban abból fakadnak a különbségek, hogy eltérő igényeknek kell megfelelniük: a Formula–1-ben például nincs szükség többfokozatú olajra, hiszen nem fenyeget a fagypont körüli használat veszélye, vannak viszont olyan sajátosságok, melyekre egy átlagos közúti autó esetében nincs szükség. Ami pedig az üzemanyagot illeti: „A motorolajnak és az üzemanyagnak is megvan a közúti relevanciája, utóbbi benzinalapú, nem valamiféle kémiai szörnyszülött! Persze a saját autódba azért nem érdemes betenned az apróbb eltérések miatt… Ha pedig jó minőségű hagyományos benzint tankolnánk a Formula–1-es versenygépbe, elindulna, csak épp a teljesítmény nem lenne a megfelelő, a működés nem lenne elég tiszta, de az autó mindenképp el tudná hagyni a garázst.”

És természetesen a fejlesztés jellege is eltérő, hiszen míg a közúton bármelyik benzinkúton tankolhatunk attól függetlenül, hogy milyen márkájú autóval járunk, az F1-ben nem csupán minden erőforrás igényel egyedi üzemanyag-formulát, de minden egyes motorfejlesztésnél is változtatni kell a keveréken. Épp ezért egy csapat egy szezon során öt különböző formulát használhat, de rendszerint csak akkor fejlesztenek újat, hogyha az erőforrás változik – a motorolajat viszont nem kell feltétlenül lecserélni ebben az esetben.

3_5

Ez jól mutatja, mekkora szerepe van az üzemanyaggyártónak egy csapat életében: Izzo elmondása szerint az elmúlt években az is előfordult, hogy egy csapat az új, frissen kifejlesztett erőforrást nem tudta használatba venni, ugyanis nem készült el időben a hozzá tartozó üzemanyag. És persze a teljesítményre gyakorolt hatás sem elhanyagolható, bár az, hogy pontosan mekkora a különbség az egyes gyártók termékei között, egyértelműen nem határozható meg. „Ezt soha nem tudhatjuk meg, mert az erőforrás és az üzemanyag együtt jár, épp ezért inkább az a kérdés, hogy egy adott üzemanyag mennyire tudja a motorból kihozható maximumot megközelíteni. De azt, hogy a riválisok mennyire sikeresek ebben, nemigen lehet megállapítani” – mondja erről Izzo, bár hozzáteszi, hogy 2018 nyarán nagyjából egy tizedet gyorsult a Red Bull körönként egy új fejlesztésnek köszönhetően.

Az ExxonMobil 2018-ban két külön erőforrással dolgozott, hiszen az akkor még Renault-motort használó Red Bullnak, valamint az egy évvel az anyacsapat előtt Hondára váltó Toro Rossónak egyaránt ők szállítottak. Ez a tudás kulcsfontosságúnak bizonyult idén, hiszen a Red Bull kiszolgálása mellett kellő idejük volt a Hondával összekovácsolódni, aminek pedig meg is lett az eredménye: „Ez a hármas, a Red Bull, a Honda és az ExxonMobil remekül együtt tud működni, valódi szinergia van köztünk” – zárja a beszélgetést Izzo nagyjából 24 órával azelőtt, hogy a Honda 2006 óta első F1-es pole-ját ünnepelhette Max Verstappennek köszönhetően.

A cikk eredetileg az Autósport és Formula Magazin 2019. szeptemberi számában jelent meg.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?