Váratlanul, az utolsó pillanatban vezettek be egy fontos szabályt a Formula-1-ben, amihez már a tagok teljes egyetértésére volt szükség a Stratégiai Csoport és az F1 Bizottság hétfői szavazásán, de így is átment a javaslat, ennek értelmében pedig 2019-ben visszatér egy legutóbb 60 éve, 1959-ben alkalmazott rendszer, miszerint pont jár a verseny leggyorsabb körét megfutó pilótának.
Már az ötlet első nyilvánosságra kerülésekor is heves viták alakultak ki a közvéleményben arról, hogy mennyire volt helyes és szükséges döntés ennek az extra egy pontnak a behozatala (aminek értéke nem túl nagy, a 10. helyen való célba érkezéssel egyenlő), sokan próbáltak rámutatni egy ilyen rendszer kiskapuira és buktatóira. A Motorsport Világtanács viszont épp a nemkívánatos helyzetek – mint amilyen az utolsó körökre friss gumikért a bokszba viharzó középmezőny lenne – megelőzése miatt úgy határozott, hogy csak azok jogosultak a leggyorsabb körért járó pontra, akik egyébként is pontszerző helyen, a legjobb tíz között érnek célba.
Ha viszont egy hátrébb végző vagy később kieső pilóta futja meg a leggyorsabb kört, senki nem kapja meg az extra pontot, azaz továbbra is lehetnek, lesznek majd olyan versenyek, ahol ugyanaz marad a pontozás, mint az előző években. Ez furcsa és sajátos megoldás, de valószínűleg jobb annál, mint amit a Formula-E-ben használnak: az elektromos szériában is jár egy pont a leggyorsabb körért, ott is csak az első tíz helyezettnek, viszont náluk ezt mindenképpen kiosztják. Ha egy hátrébb végző vagy kieső futja meg, akkor arra száll át a jutalompont, aki az első tíz helyezett között a leggyorsabb kört jegyezte, azaz akár a futam második vagy harmadik leggyorsabbja is megkaphatja azt. Épp a legutóbbi, Hongkong ePrix-n történtek prezentálták a legjobban ennek hátulütőjét: a hajrában Sam Bird defektet okozott az élen haladó André Lotterernek, aki így csak a 14. helyen gurult el a célig. Lottereré volt ugyan a leggyorsabb kör, de önhibáján kívüli gyenge eredménye miatt ezt semmivel nem honorálták, s helyette a második leggyorsabb, éppen az őt kiejtő Bird kapta meg az extra pontot. A brittől ugyan időbüntetése miatt a győzelmet elvették, de az ugyanezen okból megszerzett leggyorsabb körért járó pontot megtarthatta. Nem sok csúcssorozatban jár egyébként pont a leggyorsabb körért, az FE mellett a Formula-2 említhető még, ahol két-két egységet osztanak ki erre mindkét futamon.
Az F1-es szabály ügyében igencsak megosztott rajongók számára Alexander Wurz, a versenyzők érdekvédelmi szervezetének (GPDA) elnöke próbált némileg tiszta vizet önteni a pohárba az alábbi üzenetével.
„Hogy hozzászóljak a leggyorsabb körért járó pont körül zajló vitához: négy évvel ezelőtt több mint 200 000 rajongó 51%-ban igennel szavazott erre a kérdésre a GPDA és a Motorsport közvélemény-kutatásán. Nem ez fogja megjavítani vagy tönkretenni a sportot, de való igaz, hogy akár a bajnoki címről is dönthet.”
Az osztrák a fenti képet is mellékelte, amely a 2015-ös kérdőív eredményösszegzőjének egyik oldala, és azt mutatja, az egyes újítási javaslatokat mekkora százalékban támogatták a szavazók. A leggyorsabb körért járó pont ezen a „fontossági listán” a negyedik helyen áll, és ugye csak hajszálnyi többség szavazott mellette. Az előtte lévő három javaslat közül 80% az egynél több gumibeszállító engedélyezésére érkezett, amely lehetőség nem merült fel komolyan az előző években, valamint 60%-ot kapott a futam közbeni tankolás visszahozása, amit pedig pár éve kifejezetten leszavaztak a csapatok. A harmadik legnépszerűbb javaslat, a csapatok éves költségkeretének meghatározása folyamatban van viszont, és 2021-re várhatóan bevezetnek erre valamilyen rendszert.
A leggyorsabb körös pontokhoz hasonlóan megosztja a közvéleményt az ügyfélautók és a DRS engedélyezése, a pole-ért járó pont viszont az 51%-hoz képest csak 38%-ot kapott. Amitől a nézőknek egyelőre talán nem kell „tartaniuk”, mert a kutatásban alacsony támogatottságot kapott, az a sikerességi ballaszt és a fordított rajtrácsos versenyek érkezése.
