2009
A Nemzetközi Automobil Szövetség jelentősen alávágott a csapatoknak azzal, ahogy betiltotta a szezonközi tesztelést – egyedül néhány egyenes vonalú, aerodinamikai tesztet engedélyezett, melyek jelentősége igencsak megkérdőjelezhető volt akkoriban –, ezért a téli gyakorlásra minden korábbinál nagyobb hangsúly helyeződött.
Akkoriban még nem egy helyszínen, sőt, nem is együtt teszteltek a csapatok: 2009 első tesztjére a többség a portugáliai Algarve pályáját választotta, majd jött Jerez és Barcelona, a Ferrari pedig Mugellóban és Bahreinben is megfuttatta az F60-ast. Amíg Algarve-ban szakadó eső, a sivatagi helyszínen - ahová a Toyota és a BMW is követte a vörösöket – homokvihar nehezítette a hatékony gyakorlást, a szétosztottság pedig kevés jelzésértékkel bírt az erőviszonyokra nézve.
Aztán jött a Brawn. A Honda ruháját levedlő istálló az utolsó két gyakorláson mindenkit elkápráztatott a sebességével, szakértők egyértelműen úgy vélték, hogy tempójuk valós, és nem kirakatköröket futnak.
Ezek alapján a legtöbben őket tippelték a világbajnoki cím legnagyobb esélyeseinek, s bár a Red Bull a szezon második felében igencsak a sarkukra lépett, végül mindkét elsőséget behúzták az év végén. Az energiaitalos gárdát szintén az élmezőnybe várták a tesztek után, így kijelenthető, hogy a szezon remekül tükrözte a gyakorlások erőviszonyait.
Sokan a duó környékére várták a Williamst is, 2009 meglepetéscsapataként, szuflájuk azonban nagyon hamar elfogyott: Kazuki Nakajima nem tudott felnőni a feladathoz és pontot sem szerzett, Nico Rosbergnek pedig két negyedik hely lett a legjobbja szezon közepéről – miután a győzelemre is esélyesnek tűnt Malajziában. A BMW célja a korábbi évek sikerei után egyértelműen a világbajnoki cím volt, de keservesen csalódniuk kellett, és csak hatodikak lettek a konstruktőrök között. A tesztek, sőt az első néhány futam után úgy tűnt, hogy a Toyota végre megszerezheti hőn áhított első győzelmét, ám erre nem került sor, és a bajorokkal együtt lehúzták a rolót év végén.
Az előző két év csúcsgárdái, a Ferrari és a McLaren igencsak visszafogott előszezont teljesített: a vörösök ugyanúgy esélyesek voltak a dobogós helyekért csatába szállni, mint a pontszerzésen kívül mozogni a szezon első felében. Bahreinig ez utóbbi forgatókönyv valósult meg, az erőltetett fejlesztések pedig meghozták a gyümölcsüket – igaz, Brawn és a Red Bull akkorra már messze járt. A McLaren saját maga ismerte be, hogy új autójuk katasztrofális, a hasonló tempó pedig hasonló eredményeket hozott a szezon első felében: a címvédő Lewis Hamilton alakulata csak egy jelentősen átalakított autóval tudott végre értékelhető eredményeket produkálni, az erőfeszítés azonban csak a konstruktőri harmadik helyre volt elég – 1 ponttal a Ferrari előtt.
A mezőny utolsó részén tanyázó csapatoknál bevált a teszten felállított papírforma: a Renault, a Toro Rosso és a Force India ugyanúgy csak futott az eredmények után, mint az előszezonban – utóbbin még a remek spái és monzai szereplés sem igazán segített.
2010
A teszteken futott idők alapján a McLarent, a Brawnból lett Mercedest, a Ferrarit és a Red Bullt sorolták a legtöbben a potenciális futamgyőztesek közé, az előrejelzések pedig többé-kevésbé pontosnak bizonyultak. A címvédő örökét átvevő gárda kivételével a többiek dobogó tetejére állhattak (A hat pilótából csak Felipe Massa nem tudott nyerni), sőt, a bajnoki címért folyó harc is minden korábbinál szorosabban alakult: az utolsó előtti futam rajtjánál a két-két McLaren és Red Bull, valamint Fernando Alonso is esélyesnek tűnt a végső győzelemre.
A 2009-ben szenvedő Renault felejthető időkkel készült a szezonra, a legtöbben stabil helyet szántak neki a mezőny második felében, ám Robert Kubica rendre borsot tört a nagyok orra alá, sőt, a visszatérő Michael Schumachert is sikerült felülmúlnia az összesítésben. A Williamsre azt mondták, hogy bár jó tempója van, ez az előző négy év során is látszott, még sem lett belőle semmi – viszont stabil pontszerzőként sikerült odaérnie a hatodik helyre. A Force Indiához és a Toro Rossóhoz továbbra sem fűztek nagy reményeket az éles szemű megfigyelők, annál inkább a Sauberhez, melynek autója megbízhatónak és gyorsnak tűnt a tél folyamán.
Mivel néhány pontszerzésre futotta tőlük a szezon során, a jóslat nem jött be, annál inkább az újonnan bemutatkozó kiscsapatokkal kapcsolatos esélylatolgatások: a Virgin hihetetlenül törékeny autót épített, a Lotus mindenkinél később kezdhette a felkészülést, a Hispania pedig a szezonnyitón mutatta meg magát először. Talán nem meglepő, hogy folyamatos bérleti joguk volt az utolsó három rajtsorra.
2011
Két bajnoki címével a Red Bull végleg bebizonyította, hogy az élcsapatok között a helye, melyre ráerősített, hogy a 2011-es téli tesztek során sem volt nagyon ellenfele. Szakértők úgy vélekedtek, hogy a Ferrari és a McLaren gyötörheti meg őket a szezon során, ám nem tudtak felnőni a feladathoz – a wokingiak viszont tisztán második erővé váltak, mire Abu Dhabiba érkezett a mezőny.
A Mercedes viszonylag simán behúzta a negyedik helyet, miután a tesztek alatt is a senki földjén autózott a három élcsapat mögött. A jóslatok a középmezőny kapcsán is megállták a helyüket, hiszen a Lotusszá váló Renault, a Force India, a Toro Rosso és a Sauber is egy szinten mozgott 2011-ben, egyedül a Williams teljesítménye zuhant vissza jelentősen, noha őt is a többiek közé sorolták.
A mezőny vége érintetlen maradt: hiába reménykedett a Lotus és a Virgin is a középmezőnybe való betörésen, az álom egész évben álom maradt, a HRT azonban egyetlen 13. helynek köszönhetően megelőzte a Richard Branson-féle gárdát az összesítésben.
