Mika Hakkinen 1991 és 2001 között versenyzett a Formula-1-ben, összesen 161 bevetésen vett részt, húszat meg is nyert. Huszonhat első rajtkockája és ötvenegy dobogós helye is önmagáért beszél, nem beszélve két világbajnoki címéről. Legnagyobb csatáit Michael Schumacher ellen vívta, különösen az előző évezred utolsó éveiben.
A most 49 éves, kollégái által is kedvelt, egykori finn versenyzőt mi vette rá kiskorában, hogy olyan hivatást válasszon, amivel az életét kockáztatja? „Amikor öt évesen az első gokartversenyen indultam, az első kanyarban azonnal felborultam. Igen gyorsan megtanultam, hogy veszélyes és nem túl jó ötlet a kanyarokat teljes gázzal venni. Ugyanakkor motivált is, hogy gyors legyek” – nyilatkozta a kétszeres világbajnok a Speedweek szaklapnak.
Milyen más sportokat próbált eddigi életében a száguldó finn? „Úszást, futballt de még a síugrást is. Egyik sem adta számomra azt az érzést, hogy a megfelelő sportot űzöm. Az autóversenyzésnél viszont valóban azt éreztem, hogy azt teszem éppen, amit a legjobban szeretnék a világon”.
„Amikor elér az ember egy pontra, hogy már nem tud 110%-ot beleadni és elkezd a visszavonuláson gondolkodni, el is kell menni. 2001-ben nekem is eljött ez a pillanat, de én szerencsés helyzetben voltam, mert már megnyertem (korábban) a világbajnokságot, elértem korábbi céljaimat” – emlékezett vissza Hakkinen.
„Lewis Hamilton? Nagyszerű pilóta, de ne is kérjenek, hogy összehasonlítsam magam vele. Annyira más időszak volt régebben, amikor én versenyeztem. A mi időnkben még nem volt fej- és nyakvédelem, ma pedig HANS-t viselnek, ami megakadályozza, hogy a sisak a cockpitnak ütődjön. Velem sajnos ez történt 1995-ben”.
„A biztonság egyértelműen sokat javult, ez a versenyzők mentalitásán is változtat. Mindenki nagyobb rizikót vállal, ha tudja, rengeteg biztonsági eszköz védi. Ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy valaki gyorsabb is” – tette hozzá a kétszeres bajnok finn versenyző.
