Amikor Kimi Raikkönen 2007-ben megnyerte a világbajnoki címet, a Ferrari állítólag az ő kérései és preferenciái alapján építette meg az F2008-ast, ahogyan később Fernando Alonsóval kapcsolatban is ilyen hírek láttak napvilágot. Az Autosport egyik olvasója a spanyol esetével példálózott, amikor megkérdezte a portál szakértőjét arról, hogy lehetséges-e egyetlen pilóta kívánságai szerint megépíteni egy autót – például kellő alulkormányzottsággal?
„Minden csapat meghallgatja a pilóták visszajelzéseit, hogy a lehető legjobban át tudják alakítani az autókat a pilóták vezetési stílusához. Ez az egyik fő oka annak, hogy a nagycsapatok a stabilitást szeretik” – választolt Gary Anderson. „A legtöbb versenyző szereti a nagy leszorítóerőt, és a remek, de mindenekelőtt stabil egyensúlyt. Nem akarnak meglepetéseket kanyarról kanyarra, ezért ha az aerodinamika változó, hamar elveszíthetik az önbizalmukat.”
„Elég csak megnézni a Brawn 2009-es autóját: valamilyen oknál fogva sokkal jobban illett Jenson Button vezetési stílusához – legalábbis a szezon elején. Úgy vezet F1-es autót, mint egy F3-as gépet, ahol különösen fontos magasan tartani a kanyarsebességet, ebből kifolyólag hosszabbá téve a kanyart. Ehhez pedig remek egyensúllyal rendelkező autóra van szüksége. Más pilóták, mint például Hamilton, a kanyarcsúcspontig fékez, ezért fékezés alatt van szüksége stabilitásra.”
„A Brawn 2009-ben, Törökországban kétfedelesre cserélte háromfedeles első szárnyát. Biztos vagyok benne, hogy ez növelte a csomag leszorítóerejét, de abban is, hogy ez kevésbé tette kiegyensúlyozottá az autót, hiszen az ezt követő időszak nehezebbé vált a csapat számára. Igen, lehet különböző karakterisztikák szerint tervezni, de úgy vélem, olyan nagy leszorítóerőt kell előcsikarni, amekkorát csak lehet, noha ennek nem szabad a stabil aerodinamika rovására mennie. Ha ez nincs meg, mindig zavar fog történni a beállításokban.”
