352 versenyből nehéz kiemelni azt a párat, amelyek minden idők egyik leghosszabb partnerkapcsolatának legemlékezetesebb pillanatait adták, hiszen 78 győzelem mellett 3 egyéni és egy konstruktőri titulus is bekerült a felek közös vitrinébe. Azonban ennél több alkalommal is megvolt az esély arra, hogy a brit-német kombináció sikerre törjön, de a folyamatos meghibásodások meghiúsították, hogy az eleinte vörös-fehér, és 18 évig ezüst színben pompázó autók megszilárdítsák helyüket a világ tetején.
A legszebb pillanatok:
1998, Japán Nagydíj
Mindössze egy évvel azután, hogy a Mercedes visszatért a Forma-1-be majd’ négy évtizedes pauzát követően, a McLaren 1995-től gyári partnerként tudhatta maga mögött a csillagosokat. Két átmeneti szezon után 1997-et már győzelemmel kezdték, egy évvel később pedig a világbajnoki cím első számú esélyesének számítottak. A dominancia ellenére nem csak Mika Hakkinennek volt esélye a világbajnoki címre az évadzáró Japán Nagydíjon, de a finn magabiztos győzelmet aratott, a McLarent hét, a Mercedest pedig negyvenhárom év után visszavezetve a csúcsra. Ez volt az egyetlen szezon a 20 év alatt, amikor a McLaren-Mercedes kapcsolat konstruktőri világbajnoki címet eredményezett.
1999, Japán Nagydíj
Az előzőhöz hasonlóan ez a szezon sem volt sétagalopp, a címvédő szerint ekkor már komolyabban jelentkeztek a mentális fáradtság jelei is. De az események ismét a csapat szájíze szerint alakultak, Hakkinen megismételte ’98-as diadalát, és megvédte bajnoki címét, a csapat azonban veszített a Ferrarival szemben.
2005, Japán Nagydíj
Hosszú évek agóniája után 2005-ben végre először állt ki a csapat olyan autóval, mely egyértelműen a riválisok fölé emelkedett – legalábbis sebességében. A futamról futamra előtörő megbízhatósági problémák miatt azonban mindkét bajnokság kicsúszott a McLaren kezei közül, a Japán Nagydíj viszont ékes bizonyítéka volt annak, hogy milyen év várt volna ránk, ha minden klappol a Woking-Stuttgart-tengelyen. Kimi Raikkönen csak a 17. helyről rajtolt el az egyre romló időmérős körülmények miatt, de lenyűgöző elszántsággal vágta át magát a mezőnyön, az utolsó körben bemutatott díjnyertes előzésével pedig megnyerte a versenyt. Több volt ez azonban egy jól kivitelezett manővernél: Raikkönen zsenialitása, a Mercedes ereje, és az MP4-20-as aerója olyan fantasztikus kombinációnak bizonyult, ami örökre a „mi lett volna, ha”-kérdéseket szeretők kedvence maradt.
2008, Brazil Nagydíj
Ismét egy zűrös szezon, de a McLaren egyes pályákon mutatott teljesítményhátrányát ellensúlyozta az autó hosszú idő után végre megtalált megbízhatósága. Interlagos hivatott pontot tenni a küzdelmes év végére, ahol emlékezetes körülmények között Lewis Hamilton bizonyult az év legjobbjának, mindössze egy ponttal felülmúlva Felipe Massát. A brit a partnerkapcsolat harmadik egyéni címét szerezte meg, mely egyben az utolsónak is bizonyult.
2009, Magyar Nagydíj
Új felhők szálltak ebben az évben a Forma-1 egére, hiszen minden csapatnak 1998 óta a legnagyobb, autókat érintő szabályváltozás-csomagra kellet szabnia gyártmányait. Az új, lebutított aerodinamika mellett bevezetésre került a kinetikus energia-visszanyerő rendszer is, amit a McLaren mellett a Ferrari, a BMW és Renault is bevezetett. Lewis Hamilton a könnyűnek nem éppen nevezhető évadkezdet után csúcsra vezette a csapatot a Hungaroringen, a Forma-1 történetének első, hibridmeghajtással elért győzelmét aratva.
A legsötétebb pillanatok:
1999, Ausztrál Nagydíj
Mindenki felfokozott izgalommal várta a ’99-es szezon kezdetét, ahol a McLaren-Mercedesek újfent bizonyíthatták volna erőfölényüket a többiekkel szemben. Minden erre utalt, hiszen Hakkinen és Coulthard számára csak a csapattárs számított ellenfélnek, sőt, igen tisztes előnyt sikerült kiépíteniük – hogy a 21. körben már egyikük sem legyen versenyben. A skót 13 kör után vette a boksz felé az irányt erőátviteli probléma miatt, Hakkinen pedig a Safety Car kiállása után lassult le végzetesen. Nem ez volt az egyetlen technikai gikszer a szezon során, de igencsak rossz fényt vetett az egy éve még oly domináns ezüstnyilakra.
2000, USA Nagydíj
Michael Schumacher őrül véghajrába kezdett a szezon végén, és zsinórban négy győzelmet aratott, de három versennyel a vége előtt még Mika Hakkinen vezetett a pontversenyben. A napárba 9 év után visszatért Egyesült Államok Nagydíján megvolt az esélye arra, hogy tovább növelje előnyét, hiszen a száradó pályán, a futam első harmadában gyorsabb köröket autózott, mint Michael Schumacher, de egy galád motorhiba befejezte helyette a munkát. Noha a német csak Suzukában biztosította be címét, látványos vége volt ez egy olyan küzdelemnek, melyben a McLaren csak ideig-óráig tudott felülkerekedni ellenfelén.
2003, Európa Nagydíj
Az F1-es közeg fellélegezhetett a nyomasztó 2002-es szezon után, és a Nürburgringre érkezve már öt győztest láthatott a nyolc futam során, sőt, Michael Schumacher montreali sikerének köszönhetően éppen csak Kimi Raikkönen elé tudott kerülni a tabellán. A differencia három pontra rúgott, amire válaszul a finn pole-ból hasított második diadala felé, a Mercedes-motor viszont másképp gondolta. Pünkösdi királysága mindössze 25 körig tartott, és ahogyan később kiderült, ez volt az egyetlen mechanikai meghibásodás miatt feladott versenye a szezonban. Ezzel 10, igencsak fontos pontot vesztett el, év végén pedig hárommal maradt el a világbajnoki címet megszerző Schumacher mögött…
2005, Német Nagydíj
Hiába volt a leggyorsabb a McLaren az egész szezonban, az MP4-20-as rettentő megbízhatatlannak bizonyult: a Brit Nagydíjjal bezárólag Kimi Raikkönent 3 komolyabb meghibásodás hátráltatta, melyek közvetve és közvetlenül is befolyásolták évadát. San Marinóban kiesett, a magny-cours-i és silverstone-i versenyeket pedig rajtbüntetés terhe alatt futotta le. A Német Nagydíjon úgy tűnt, a Mercedes hazai közönsége előtt sikerül közelebb férkőzni Fernando Alonsóhoz, de a hidraulika megmakacsolta magát, és a partvonalra kényszerítette a finn pilótát. Nem itt úszott el a Jégember bajnoki címe, de az összes probléma közül talán ez volt a legfájóbb a csapat számára.
2013, Kanadai Nagydíj
Győzelmek, bajnoki cím, hullámvasút – a 2013-at megelőző években ilyen volt a McLaren szereplése, de erre a szezonra a rossz teljesítmény sztenderddé vált, melynek ékes bizonyítéka a montreali futam volt, ahol először végzett a pontzónán kívül a gárda két pilótája, Jenson Button és Sergio Perez, méghozzá úgy, hogy befejezték a versenyt és nem hátráltatta őket komolyabb probléma. Ezzel beállították negatív csúcsukat, hiszen a 2009-es Török Nagydíj óta az egyik pilóta legalább mindig pontot szerzett dupla célbaérés esetén. A gárda lassan, de biztosan kezdett elsüllyedni a középmezőny mocsarában – nagy a valószínűsége, hogy Sergio Perez áldozati báránnyá vált a teljesítményhátrány oltárán.
