Amikor Japánba utazom, mindig eszembe jut, hogy minden itt kezdődött el. Már, ami a WTCC-t illeti. Nem ma történt, nem is tegnap: 2008-ban a SEAT León Európa-kupában Monzában arattam az első nemzetközi futamgyőzelmemet, és ennek köszönhetően vendégpilótaként kaptam lehetőséget a WTCC-s debütálásra. Akkor még Okajamában rendezték a túraautó-vb japán versenyét, és nekem óriási dolog volt, hogy ott lehettem. Az első futamon baleset miatt kiszálltam, a másodikon 16. lettem, de akkor nem is az eredmény volt a legfontosabb, hanem az esély. Hihetetlen milyen hosszú utat tettem meg az azóta eltelt nyolc évben, és ez a gondolat most, amikor először utaztam gyári pilótaként Japánba versenyezni, még inkább él bennem.
2008 óta egyetlen év kivételével mindig ott voltam Japánban, a mostani a nyolcadik alkalom lesz, hogy versenyautóba ülök ebben az országban, de egyvalami nem változott meg: ugyanolyan lelkesedéssel teszem, mint legelőször. Más dolgok persze változtak, az eredmény például már kicsit sem mellékes. Amióta 2013-ban pole pozícióval és fő futamos győzelemmel mutatkoztam be a Honda vezetőségének, folyamatosan magasak az elvárások velem szemben. Ebből a szempontból nem számít, hogy ma már gyári pilótaként gurulok ki a pályára, mert privát versenyzőként is számítottak a jó teljesítményre tőlem a Honda hazai futamain.
Azt ugyanakkor érzem, hogy most a korábbiaknál is több feladatom van Japánban, pedig a Zengő Motorsport tagjaként is nagyon szoros volt a kapcsolatom a gyártóval. Ezúttal még korábban, már múlt pénteken elutaztam a helyszínre. Két napot szimulátorozásra is fordítunk, amelynek egyrészt a pályára való felkészülés a célja, másrészt az, hogy azOlaszországban év közben végzett tesztmunkát a japán szimulátoron is folytassuk.
Jó érzés volt a pályainformációknál látni, hogy jelenleg én tartom Motegiben a pályarekordot a tavalyi időmérős eredményemmel (1:55,596). Nagyszerű lenne megismételni a tavalyi pole pozíció megszerzését, de ezúttal más helyzetből indulunk. 2015-ben ballasztsúly nélkül versenyeztünk Motegiben, most viszont a maximális, 80 kilós pluszsúlyt szabták ki ránk a Citroënnel egyetemben. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy idén kívülről sokszor nem lehetett megállapítani, hogy mikor mentünk nagy ballaszttal és mikor kicsivel. Általában azt lehet mondani, hogy minden plusz tíz kiló körönként 1–1,2 tizedmásodperces lassulást jelent, de ez ebben a szezonban ránk nem mindig teljesült. Franciaországban és Szlovákiában például 80 kilóval könnyebbek voltunk a Citroënnél, legutóbb Argentínában mégsem volt kisebb a lemaradásunk mögöttük, amikor csak 20 kiló volt a differencia.Mivel a téli teszteken végig 80 kilós ballaszttal dolgoztunk, ebben az állapotában ismerjük tökéletesen az autót.
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Motegi kifejezetten érzékeny a pluszsúlyokra, mert több kemény féktáv is van rajta, amelyen 200 km/h-ról 80–100-ra kell lassítani, majd onnan újra kigyorsítani. Ezzel együtt én arra számítok, hogy körülbelül ugyanúgy viszonyulunk majd a Citroënekhez, mint legutóbb Argentínában. Tavaly nagy súlyelőnyben 1–2 tizeddel jobbak voltunk a franciáknál Motegiben, most azonos súly mellett arra számítok, hogy kb. 3–5 tizedes hátrányban leszünk.
Az erőviszonyok tekintetében a nagy kérdést az jelenti, hogy a pluszsúly nélkül futó Chevrolet és Volvo mennyire tudja kihasználni a pálya adottságait ellenünk. Nyers tempóból elképzelhetőnek tartom, hogy ezúttal a Citroën mellett a Chevy is előttünk lesz valamivel, a Volvót viszont fekete lónak tartom, az ingadozó teljesítményük miatt nehéz kiszámítani, mire lehetnek képesek. Úgy érzem, hogy az időmérőn a Q3 így sem elérhetetlen, szeretnék újra a legjobb ötbe kerülni a kvalifikáción.
Csapaton belül is lesz egy új rivális Motegiben, hiszen a japán versenyre egy negyedik Civickel csatlakozik hozzánk Ryo Michigami. Bevallom, túl sokat nem tudok róla, abban ugyanakkor biztos vagyok, hogy a Honda akárkit nem tesz a rivaldafénybe, hiszen a hazai márka hazai versenyzőjeként érthető módon elsősorban rá irányul majd a figyelem Japánban. Beugróként senki sincsen könnyű helyzetben, a japán pilóta azonban már tesztelte az autót és a pályát is jól ismeri – kíváncsi vagyok rá, milyen teljesítményt nyújt majd!
Ami engem illet, amióta Hondát vezetek, 2013-ban pole pozíció és futamgyőzelem, 2014-ben harmadik hely, 2015-ben pedig újabb pole és második hely jött össze Japánban. Ezt a szép sorozatot nem szeretném megszakítani: a fő futamon ismét a dobogó a cél!
A JAPÁN VERSENYHÉTVÉGE PROGRAMJA MAGYAR IDŐ SZERINT
Péntek
10:00 – Shake Down (30p)
Szombat
1:45 – Első szabadedzés (30p)
4:00 – Második szabadedzés (30p)
8:00 – Időmérőedzés (25p+15p+Q3)
9:00 – MAC3 csapatidőfutam (30p)
Vasárnap
7:35 – Nyitó futam (13 kör)
8:50 – Fő futam (14 kör)
