Makaóban tudtam meg, hogy a hondások engem is bevonnak a téli tesztprogramba, örömömben rögtön le is foglaltam a repülőjegyemet Spanyolországba, és tűkön ülve vártam az utat. Megérte!
Azért is voltam nagyon boldog a meghívás miatt, mert tavaly titkon reménykedtem abban, hogy lesz lehetőségem vezetni az autót a holtszezonban, ám ez akkor nem jött össze. Tudom, most sokan kombinálnak, hogy mit is jelenthet az, hogy a gyári csapattal teszteltem, de szeretném nyilvánvalóvá tenni, hogy még semmilyen döntés sem született a jövőmmel kapcsolatban. Az, hogy vezethettem a Motorland Aragónon, elsősorban az idei teljesítményünknek köszönhető. Úgy tűnik, a hondások adnak a véleményemre, ami nagyon jól esik.
Maga a helyszín nem volt ismeretlen, hiszen januárban már jártam a Motorland Aragónon, amikor az idei autót próbálgatták, de most először mentem rajta. Két héttel ezelőtt még egy hosszabb, ötnapos teszt volt betervezve, amiből végül három nap lett. Kedden és szerdán Gabriele Tarquini vezetett, csütörtökön pedig én. Ott volt Tiago Monteiro is, de ő ezúttal nem ült autóba. Ahogyan legutóbb, úgy valószínűleg most télen is Tarquini tesztel a legtöbbet érthető okokból, hiszen neki van a legnagyobb tapasztalata az autó fejlesztésével kapcsolatban, az pedig mindannyiunk érdeke, hogy minél versenyképesebb autóval álljunk rajthoz jövőre.
Szerencsére sokat mentem, egyetlen nap alatt megtettem annak a kilométer-mennyiségnek a háromnegyedét, amit Tarquini két nap alatt futott. Közel 80 kört teljesítettem az 5,5 kilométer hosszú pályán, tehát több mint 400 kilométert vezettem. Ennyit korábban soha egyetlen teszten sem mentem egy nap leforgása alatt. Jól éreztem magam az autóban, voltak újítások a karosszérián és a motorban. Csak nekem volt új a felfüggesztés is, hiszen a két gyári versenyző a szezon végén már használta az új lengéscsillapítókat, amiket mi azért nem próbáltunk ki, mert nem akartunk kockáztatni finomhangolás nélkül. Most, hogy volt lehetőségem a két verziót közvetlenül egymás után kipróbálni, azt mondom, talán hibát követtünk el. Az új felfüggesztés kézzelfogható javulást hozott időeredményekben is.
A szerelőgárda Monteiro és Tarquini teamjéből állt össze, a mérnökcsapat viszont egy a versenyhétvégéktől független alakulat volt. Ők irányítják a tesztprogramot, és az autó fejlesztéséért felelnek, lényegében csak az ilyen teszteken vannak jelen, a futamokon nem. Szerettem volna, ha Gergő is kijön velem, de most csak engem hívtak meg. Ettől függetlenül azon leszek, hogy ha a jövőben is kapok ilyen lehetőséget, ő is velem utazhasson, hiszen vele alakult ki egy sajátos nyelvezetem, ő akkor is tudja, hogy mire gondolok, ha nem tudom pontosan kifejezni magam.
.jpg)
Egyelőre nem tudom, hogy ez a teszt egyszeri alkalom volt-e, vagy lesz folytatása is. Feltételezem, ez attól is függ, mennyire voltak elégedettek velem Spanyolországban. Én bízom benne, hogy nem okoztam csalódást,úgy vettem észre, hogy tudták hasznosítani a visszajelzéseimet. Az biztos, hogy szakmailag nekem óriási ugrás lenne, ha a továbbiakban is részt tudnék venni az autó fejlesztésében.
Úgy tudom, 5-6 hasonló teszt még tervbe van véve a 2015-ös idény rajtjáig, ami mutatja a Honda elkötelezettségét a WTCC-program iránt. Tavaly megnehezítette a munkát, hogy későn készültek el az autók, így kevés idő maradt a tesztelésre, az idei szezon második felében viszont már a jövő évi új alkatrészek és irányvonalak kitalálásán dolgoztak a szakemberek, így már korán megkezdhettük a teszteket. A WTCC-ben nem szokványos, hogy ilyen röviddel az évadzáró után már pályán van egy csapat, és az, hogy a Honda ennyi energiát fektet a fejlődésbe, mindenképpen jó jel. Egyelőre azonban korai lenne jóslatokba bocsátkozni, hogy ez elég lehet-e a Citroënek utoléréséhez.
