Közeledünk az év végéhez, ilyenkor érdemes egy strigulát húzni, mérlegelni, osztani és szorozni. Hogy alakult az idei szezonod?
Komoly kihívásként tekintettem erre a szezonra, hiszen az összes jelenlegi magyar pilótát figyelembe véve én versenyezhettem a legkomolyabb versenyautóval, és nagy céljaink voltak, színvonalas bajnokságokban terveztük az indulást. Egy kollektív teszttel kezdtük az évet Brnoban, ahol a téli fejlesztéseket próbáltuk ki. Címvédőként futottunk neki a Közép Európa Zóna Bajnokságnak, amelynek szezonnyitó versenye a Hungaroringen került megrendezésre. Azonban a hazai futamomon egy métert sem tudtam menni, ugyanis műszaki probléma miatt már az első hivatalos teszten véget ért a hétvégénk.
Vigasz volt a lelkemnek, hogy néhány nap múlva részt vettem a május elsejei Nagy Futamon, igaz ezúttal nem az LMP3-ast vezettem. Elképesztő élmény volt a tengernyi ember előtt egy komoly történelemmel rendelkező versenyautóval, a Silver Stinggel döngetni az ismert Budapesti utcákon. Ezután következett számunkra a Red Bull Ring, ahol ismét sikerült hoznom a csapat által elvárt teljesítményt. Volt néhány nagy és élvezetes csatám, és kiautóztam azt, ami a technikában volt, de másfél perccel a futam leintése előtt a váltótársam egy balesetbe keveredett. Öröm az ürömben, hogy a kiépített előnyünknek, valamint a biztonsági autónak hála, végül így is megnyertük a kategóriánkat.
Közvetlenül a Red Bull Ring után utaztunk a Slovakiaringre az Ultimate Cup Series idei egyetlen 6 órás versenyére. Ez egy nagyon komoly megmérettetés, hiszen itt színtisztán csak LMP3-as autók versenyeznek, ráadásul a rajtrács tele volt olyan csapatokkal és pilótákkal, akik már többször is megjárták a legendás Le Mans-i 24 órást. Rendesen fel volt adva a lecke, de vettük az akadályt. A kvalifikáción 39 pilóta közül a 13. leggyorsabb voltam, a futamon pedig stabilan a 6-7. helyen autóztam. Végül egy elektronikai hiba miatt rengeteg időt vesztettünk, de célba értünk, és számomra egy fontos visszacsatolás, hogy a nem éppen legideálisabb körülmények közepette is az etapomon az 5. leggyorsabb tudtam lenni a köridők tekintetében – mindezt újoncként.
Legközelebb a FIA CEZ szezonzáró futamán ülhettem újra autóba, ahol nehéz időjárási körülmények fogadtak. A szabadedzés és az időmérő problémamentesen zajlott, de a versenyre megérkezett az eső, nekünk pedig nulla tapasztalatunk volt vizes pályán ezzel az autóval, így rögtön versenyszituációban kellett bizonyítani. Egy izgalmas rajtot követően hamar sikerült ráérezni az autó vizes pályán való viselkedésére és végül a kategória 1. és abszolút 4. helyen fejeztük be a versenyt. Ezzel a győzelemmel pedig a bajnoki címünket is megvédtük a Közép-Európa Zóna Endurance Bajnokságának prototípus csoportjában!
A versenyek ezzel idénre véget értek, de adódott még egy nagy lehetőség a számomra. Október elején a Hungaroringen tesztelhettem az ARC Bratislavaval, és pályára vihettem a Ginetta G58 LMP3-as autójukat. Fantasztikus élmény volt egy olyan csapattal együtt dolgozni, akik LMP2-es autójukkal már többször is megjárták a Le Mans-i 24 órás versenyt. Köszönettel tartozom Miro Konopkának és csapatának ezért a páratlan lehetőségért.
Szakmai szempontból mennyire vagy elégedett 2019-el?
Ami a saját teljesítményemet illeti, abszolút elégedett vagyok, erős eredményeket tudtam felmutatni. Ez volt az első teljes szezonom ebben a kategóriában, ezzel az autóval és a Janik Motorsportnál. Ismét megnyertük a Közép Európa Zóna Bajnokságot és az Ultimate Cupon mutatott eredményem is kifejezetten kecsegtető. Mint mondtam, Le Mans-t megjárt pilóták és csapatok ellen sikerült helytállni, és Brnoban végre esőben is vezethettem a Norma M30-ast.
Hogy ne csak a pozitívumokról beszéljünk, technikai sportról lévén szó mindig benne van a pakliban a műszaki meghibásodás lehetősége, ebből pedig idén nekünk azért kijutott. Nem jó érzés a hazai versenyemet a pálya széléről figyelni, de ezt is tudni kell kezelni.
Mi lehet a jövőképed?
Szeretnék felérni a kategória csúcsára, és egy nap teljesíteni, majd megnyerni a Le Mans-i 24 órást, azonban ez nem csak rajtam múlik. Nem lesz egyszerű, ezt bizonyítja az is, hogy eddig még egyetlen magyarnak sem sikerült ott rajthoz állnia, de minden tőlem telhetőt elkövetek ezért. Ha összejön, az egy hatalmas sporttörténelmi pillanat lesz nekem, és a teljes magyar autósportnak is.
Úgy gondolom, hogy jó úton járok a célom felé, hiszen jelenleg is azon kevés magyar pilóták közé tartozom, akik nemzetközi szinten egy külföldi csapatnál versenyezhetnek. Ez rajtam kívül nagyjából 10 másik magyar versenyzőnek adatik meg jelenleg. Továbbá az a tény, hogy Magyarországot elsőként képviselhetem egy ilyen rangos kategóriában, és hogy a jelenlegi magyar versenyzők közül én vezethetem a legkomolyabb szintet képviselő versenyautót, szintén hatalmas eredmény számomra.
Egy nagyon érdekes kihívással zártad a versenyszezont. Mesélnél erről kicsit?
A tavalyi szezonzárót követően ismét felkértek rá, hogy az ESET V4 Cup és a Magyar Bajnokság szezonzáró eseményén én vezessem a Safety Cart. Ez egy komoly és felelősségteljes szerep, így nagyon örültem, hogy újra bizalmat szavaztak nekem. Mindemellett nagyon tanulságos pilótaként belelátni abba, hogyan is működik a versenyirányítás. Bár volt dolgunk bőven, szerencsére mindenki megúszta sérülés nélkül, én pedig nagyon élveztem, hogy ha csak pár kör erejéig is, de az összes kategóriában az élen álltam. (nevet)
