2014 a britek nagy éve volt a motorsportban: Lewis Hamilton a Forma-1, Jolyon Palmer a GP2, Alex Lynn a GP3 bajnoki címét hódította el, a hosszútávú versenyzés királykategóriájában pedig Anthony Davidson diadalmaskodott, korábbi F1-es riválisával, Sebastien Buemivel együtt. A páros egy versennyel a vége előtt hódította el a WEC-trófeáját, de nem egészen a kívánt körülmények között.
„Húsz körig vezetni, majd a generátor hibája miatt egyre visszább csúszni nem volt éppen szívderítő” – mondta Davidson a bahreini versenyről. „Furcsa érzés volt így a cím felé haladni, de ahogyan közeledett a kockás zászló, úgy tűnt el a csalódottságom, és csak az számított, hogy a végén bajnokok leszünk.”
„Az sem csökkentette a siker értékét, hogy Sebastiennel közösen értük el, hiszen hosszabb versenyeket teljesítünk a WEC-ben, mint a Forma-1-ben, és egy-egy megmérettetés végén ugyanúgy emlékszel az izzadságos erőfeszítésekre, amiket a saját etapod alatt teljesítettél” – tette hozzá Davidson az Autosport-nak adott interjújában.
A brit pilóta 2009 óta versenyez sportautókkal, de a le mans-i siker mindeddig elkerülte, noha állt már a győzelem kapujában. „Amíg nem volt esélyem ott a győzelemre, addig csak arra koncentráltam, most viszont úgy tűnik, Le Mans egyre inkább csak egy verseny lesz a sok közül. Nyilvánvalóan szeretnék ott is diadalmaskodni, de az, hogy megnyertem a világbajnokságot, bizonyítja, hogy én voltam a legjobb az egész szezon során. Ezért nem izgat már annyira a 24 óráson aratott győzelem, mint korábban.”
Arra a kérdésre, mely azt firtatta, hogy Le Mans tartozik-e neki valamivel, így válaszolt: „Nem lehet erőltetni a győzelmet, hiszen nem mindig a leggyorsabb autó ér célba elsőként. Kétszer is vezettem már, és mindkét alkalommal a saját hibámon kívül veszítettem el az első helyet. Tom Kristensen kilencszer tudta megnyerni a versenyt, ami hihetetlen annak tükrében, mekkora szerencse kell ahhoz, hogy csak egyszer is az élen fejezd be azt.”
Az interjúban Davidson természetesen kitért a Forma-1-ben töltött időszakára is, melyhez kettős érzések fűzik. „Alapjaiban elégedett vagyok, bármilyen rövid is volt, és ha azt nézzük, az sem az én hibám volt, hogy 2008-ban ülés nélkül maradtam a Super Aguri csődje miatt. Nyilvánvalóan az F1 a csúcs, de úgy vélem, csak az óriási rajongói bázisa miatt van így. A WEC-ben 15 profi pilóta ellen diadalmaskodtam az egyik gyártó számára a három közül – másik oldalról nézve ez még nagyobb teljesítménynek számít.”
„Ami az F1-ben töltött időszakomat illeti, úgy vélem, eléggé szűk látókörű voltam. Akkor azt mondták nekem, ha a Forma-1-be akarok jutni, szemellenzőt kell viselnem, hogy más sorozatok ne zavarjanak meg célom elérésében. Ma már úgy vélem, ez rossz tanács volt és kicsit sajnálom azt az időszakot, hiszen rengeteget versenyezhettem volna. Soha nem éreztem magam erősebbnek mostanság, ha kemény csatákról van szó, ami mindent elárul.” – mondta a Minardival, a BAR-Hondával és a Super Agurival összesen 24 futamot teljesítő Davidson.
A 35 éves brit azt is kifejtette, miért szimpatikusabb számára a sportautók világa. „Nem vagyok túl politikus alkat, ami nem vált volna előnyömre a Forma-1-ben. Sokkal jobban szeretem a sportautózást, jobban fekszenek az autók is, és kedvelem azt a bajtársiasságot, ami itt összeköti a versenyzőket. A Forma-1-ben ezzel szemben csak a folyamatos hátbaszúrást látjuk. Damon Hillel körbeutazom a világot a Sky Sports munkatársaként, és látom, mekkora rajongótáborral rendelkezik. Egyszerűen nincs magánélete, ami nálam sem lett volna másképp, ha sikereket értem volna el ott, ahol ő világbajnok lett. Családias beállítódottságú vagyok, szeretem, és nem adnám fel az engem körülvevő szabadságot. Ebből is kitűnik, azért vannak előnyei annak, ha valaki nem jut fel a csúcsra a Forma-1-ben.”
Davidson – aki korábban a Mercedes szimulátorát is tesztelte néhány alkalommal – úgy véli, hogy fényes jövő vár rá az Endurance Világbajokságon. „Meg akarom ismételni azokat a sikereket, melyeket Tom Kristensen, Allan McNish és Rinaldo Capello ért el. Ha Tom eredményeinek csak a felét sikerül majd túlszárnyalnom, azzal teljes mértékben elégedett lennék. Nem vagyok telhetetlen, de minden versenyen győzni akarok, és van is rá esélyem – mert úgy érzem, én vagyok az egyik legjobb.”
