Két héttel az Indy500-at megelőzően az indianapolisi épített pályán randevúzott szombaton az IndyCar mezőnye. Romain Grosjean az élről indulva megtartotta a vezetést a rajt, valamint az ottani kavarodás miatti sárga zászlós etapot követő újraindítás után, mögé pedig Jack Harvey jött fel, megelőzve Josef Newgardent. A Formula-1-ből érkezett francia az első etapban folyamatosan lépett el üldözőitől, a riválisok bokszkiállásáig hat másodperc fölé hizlalta a fórját. Grosjean ráadásul jóval később ejtette meg az első bokszlátogatását, de így is könnyedén Harvey elé állt vissza a versenybe.
A Dale Coyne Racing versenyzője a második etapban is apránként növelte az előnyét Harvey-val szemben. Utóbbira ráadásul lecsapott a balszerencse a második kiállásánál: előbb a kerékcseréje sikerült félre, mert jobb hátsó defektet is kapott, így teljesen kiszállt a küzdelemből. A második helyre így ideiglenesen Alex Palou került, amíg Rinus Veekay egy parádés kettős előzéssel el nem ment a spanyol és Jimmie Johnson mellett.
Grosjeannak eközben féltáv környékén a lekörözött Takuma Satóval akadt gondja, kétszer is összeért a két autó. A franciát aztán ki is rántották a forgalomból a második kiállására, amely kissé lassabbra sikerült az átlagosnál, így a bokszból kijövet éppen Veekay elé tért vissza, a holland pedig szinte azonnal lecsapott rá és megelőzte, így a többiek kiállása után immár ő vezetett. Grosjean ráadásul egy ízben a fűre is lecsúszott a keményebb keverékű gumin, így négy másodperc környékére nőtt a hátránya Veekay mögött. Ebből valamelyest faragni tudott az ex-F1-es, amíg 26 körrel a vége előtt Veekay, majd nem sokkal később ő maga is megejtette a harmadik kiállását, amely után ismét négy-öt szekundum lett közöttük a távolság.
Veekay-t pedig innen már nem lehetett megfogni: karrierje első IndyCar-győzelmét aratta az Ed Carpenter Racing 20 éves pilótája – idén öt verseny alatt ő volt az ötödik különböző győztes a szezonban (közülük a harmadik, aki először nyert Palou és Patricio O’Ward után)! Grosjean második lett, ezzel először állt dobogóra egy futam végén a 2015-ös F1-es Belga Nagydíj óta, míg a pódiumra Palou fért még fel, miután kitartott a hajrában őt utolérő Newgardennel szemben. Graham Rahal, Simon Pagenaud, Alexander Rossi, Scott McLaughlin, a címvédő Scott Dixon és Marcus Ericsson tette teljessé a top 10-et.
A futam végeredménye:
1. | Rinus VeeKay | Ed Carpenter Racing | 1h47m08.577s |
2. | Romain Grosjean | Dale Coyne Racing with RWR | +4.951s |
3. | Alex Palou | Chip Ganassi Racing | +15.072s |
4. | Josef Newgarden | Team Penske | +18.447s |
5. | Graham Rahal | Rahal Letterman Lanigan Racing | +26.981s |
6. | Simon Pagenaud | Team Penske | +27.87s |
7. | Alexander Rossi | Andretti Autosport | +33.27s |
8. | Scott McLaughlin | Team Penske | +36.186s |
9. | Scott Dixon | Chip Ganassi Racing | +36.836s |
10. | Marcus Ericsson | Chip Ganassi Racing | +37.197s |
11. | Will Power | Team Penske | +39.802s |
12. | Ryan Hunter-Reay | Andretti Autosport | +40.389s |
13. | Colton Herta | Andretti Autosport | +43.115s |
14. | Ed Jones | Dale Coyne Racing with Vasser-Sullivan | +43.811s |
15. | Patricio O'Ward | Arrow McLaren SP | +44.545s |
16. | Takuma Sato | Rahal Letterman Lanigan Racing | +44.997s |
17. | Felix Rosenqvist | Arrow McLaren SP | +45.421s |
18. | James Hinchcliffe | Andretti Autosport | +1m05.199s |
19. | Sébastien Bourdais | A.J. Foyt Enterprises | +1 kör |
20. | Dalton Kellett | A.J. Foyt Enterprises | +1 kör |
21. | Juan Pablo Montoya | Arrow McLaren SP | +1 kör |
22. | Charlie Kimball | A.J. Foyt Enterprises | +1 kör |
23. | Jack Harvey | Meyer Shank Racing | +1 kör |
24. | Jimmie Johnson | Chip Ganassi Racing | +1 kör |
Conor Daly | Ed Carpenter Racing | Kiesett |