DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. november 22. péntek
Tereprali

Hungarian Baja: Al-Attijah negyedszer, Svitko először

Melós volt. Annyira, hogy a kétszeres Dakar-győztes Nasszer al-Attijah még inni is elfelejtett a majd’ száz kilométeres szelektív szakasz során, mert annyi dolga volt a tereppel. Mert persze próbálta tartani a tempót, hiszen nem akárki loholt a nyomában a gyári Minivel: a rali-világbajnokságon négyszer összetett második Mikko Hirvonen, aki történetesen tavaly – a katari távollétében – megnyerte a magyar tereprali világkupa-futamot, a HunGarian Baját.

A finn az idén arra hajtott, hogy lehetőség szerint megismételje a sikerét, de erre nemigen volt esélye, mivel Nasszer al-Attijah ha mással nem, hát azzal bizonyosan egyértelművé tette a fölényét, hogy az ötből négy szakaszt megnyert, s az utolsót is csak egy másodperccel veszítette el (Aaron Domzala ellenében).

„Nagyon örülök neki, hogy negyedszer is nyerni tudtam Magyarországon – attól kezdve szeretem ezt a versenyt, hogy 2008-ban először itt jártam. Nem volt könnyű, egyáltalán nem – végig koncentrálni kellett, annyira, hogy a vasárnapi első szakasz végén azon kaptam magam, hogy elfelejtettem inni. De az időjárás jó volt, a pálya jó volt, sok szurkolót láttunk az út szélén, és az autónk is tökéletesen működött. Úgyhogy élveztük nagyon” – mondta Nasszer al-Attijah.

Mikko Hirvonen igazából már a vasárnapi első szakasz után tudta (akkor már több mint három perc volt a hátránya), hogy egyetlen esélye van nyerni, ha Al-Attijah hibázik. A katari azonban nem tette meg ezt a szívességet.

„Nasszer (al-Attijah) megint nagyon-nagyon gyors volt, és nem volt meg a kellő tempónk, hogy legyőzzük őt – mondta Hirvonen. – Pedig a délelőtti szakasz első negyven kilométerén tényleg a határon autóztam, de azután adódott néhány rizikós pillanat, úgyhogy kicsit, de tényleg csak egy kicsit visszavettem a tempóból, mert úgy éreztem, ha nem teszem, felborulunk. A második hely nem rossz, de sohasem tesz tökéletesen boldoggá, aminek viszont örülök, hogy Andyval (Schultz) ez a második versenyünk, és egyre jobban működünk együtt. Nasszer persze nagyon erős ellenfél, nehéz lesz ledolgozni azokat a másodperceket, perceket, amiket kapunk tőle, de hiszek benne, hogy lehetséges.”

 



A harmadik helyét viszonylag stabilan őrizte a lengyel Kuba Przygonski, aki a hétvége folyamán remek csatát vívott Martin Prokoppal (akit meg a magyar bajnokságban is vitézkedő Miroslav Zapletal üldözött rettentő hévvel).

„Az utolsó nap első szakasza elég jól ment, nyomtuk a gázt, és jót csatáztunk Prokoppal. A pálya egy kicsikét más, mint szombaton, mert ellenkező irányból érkezünk az ugratókra, de voltak ismerős helyek. Jó verseny volt, teljesen más, mint a többi világkupa-futam: eléggé hepehupás, az esőzés miatt sok volt a vízátfolyás – ez jelentette benne a legnagyobb kihívást. A harmadik hellyel elégedett vagyok, mert nem akármilyen mezőnyben szereztük meg, előttünk Nasszer és Mikko, mögöttünk Prokop szóval jó kis társaságba keveredtünk.”

A legjobb magyarként a kilencedik helyen érkező Lónyai Pál végzett, aki végig koncentráltan versenyzett és jól tartotta a pozícióját.

„Ugyanazon a szakaszon versenyeztünk, mint tegnap, csak ellenkező irányból – és meg kell mondanom, így sokkal nehezebb volt. Extrém kihívások elé állította az autót és a versenyzőket egyaránt. Sikerült az úton tartani a kocsit, de akadt néhány nagyon rizikós pillanat, amikor csak reménykedtünk benne, hogy nem borulunk fel – vérbeli Baja-verseny volt ez. A mai pálya nehézségét az jelentette, hogy tegnap és tegnapelőtt esett, úgyhogy sok nyomot csinált a mezőny, amelyeken szemből érkezni olykor nem volt túl komfortos.”

A motorosoknál a tavalyi Dakar-rali második helyezettje, a szlovák Stefan Svitko egyértelműen kiemelkedett a mezőnyből. Pokoli gyors volt, és még úgy is megnyerte az összes szakaszt, hogy a vasárnapi elsőn elesett.

„A délelőtti szakasz nem sikerült túl jól számomra, mert körülbelül ötven kilométerrel a rajt után kicsúszott alólam a motor a síkos köveken, de szerencsére sem nekem, sem a versenygépemnek nem lett baja. Aztán harminc kilométerrel a cél előtt elment a hátsó fékem, úgyhogy ez is nehezítette a dolgomat. Összességében nagyon boldog vagyok, hogy sikerült megnyernem életem első HunGarian Bajáját.”

A dobogó második fokára Alessandro Ruoso állhatott fel, aki szintén nem volt elégedetlen, hiszen megerősítette éllovas pozícióját a világkupa összetett pontversenyében.

„Jó pálya volt, gyorsabb, mint a tegnapi. Nem volt semmi gondom, minden rendben ment. Tudom, hogy sokan panaszkodnak a szélre, de engem nem zavart, mert mindenkinek egyformán fújt. A második helyen állok, vezetem a világkupa összetettjét, nincs okom panaszra.”

A lengyel Jan Brabec számára egy kicsit olyan ez a verseny, mintha a hazai pályája lenne:

„Jó kis szakasz volt, de az erős szelet továbbra sem kedveltem meg, szerintem egy kicsit veszélyes. Maga a pálya technikás, és a köveken nagyon csúszik, de összességében tetszik a magyar verseny, egész hétvégén nem volt semmi gondom.”

A legjobb magyarként Hodola Richárd végzett az Európa-bajnoki értékelés második helyén. „Jó volt megmérettetni magam ebben az erős nemzetközi mezőnyben. Már az elején boldog lettem volna, ha az abszolút tízben végzek, ez sikerült is, amit lehetett kimotoroztam magamból.”

 

HUNGARIAN BAJA, VK-FUTAM

Autósok: 1. Nasszer al-Attijah, Mathieu Baumel (katari, francia, Toyota Hilux) 5:24:54, 2. Hirvonen, Schulz (finn, német, Mini John Cooper) 3:38 p h., 3. Przygonski, Colsoul (lengyel, belga, Mini John Cooper) 8:02 p h., …9. Lónyai, Horn (magyar, Porsche Macan) 41:21 p h.

Motorosok: 1. Stefan Svitko (szlovák, KTM) 5:37:54, 2. Ruoso (olasz, KTM) 16:53 p h., 3. Brabec (lengyel, Husqvarna) 22:20 p h.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: