Steward
Strommer Benjamin
DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak JOHNNYBET
2021. október 22. péntek
Retro

Amikor utoljára megszakítottak egy versenyt Spában

Az elmúlt hétvégén ellentmondásos döntés született a Belga Nagydíjon. A biztonsági autó mögött megtett két kört követően fél pontokat osztottak a pilótáknak, a szürreális versenynap pedig elkerülhetetlen összehasonlításokat eredményezett.

Idén a bírák hosszasan várták és remélték a reménytelent, azaz hogy a futam elindulhat és zavartalanul befejeződhet, de nem így lett. A népszerűtlen döntés a bajnoki éllovast, Lewis Hamiltont arra késztette, hívja fel a szervezők figyelmét a több órán át esőben várakozó nézők pénzének visszatérítésére. Míg 2021-ben az autók legalább a pályára gurultak vasárnap, azt megelőzően pedig lezajlott az időmérő, 1985-ben már szombaton lefújták a versenyt. 

Abban az évben a spái vezetőség látványos öngólt rúgott magának: a pályát olyan késői szakaszban újították fel, hogy félő volt, ha versenyautókat engednek rá, az aszfalt könnyedén eltörhet, ezzel megtarthatatlanná téve a versenyt. Ennek megelőzéseként született meg végül az a döntés, hogy meg sem tartják a Belga Nagydíjat.

Egyelőre nem döntöttek arról, hogy a csapatok visszatérnek-e idén a spái pályára, a verseny pótlására, de egy biztos: 1985-ben így lett, nagyjából három hónappal az események után. A futam akkor zavartalanul és dráma nélkül lezajlott.

Mi történt pontosan 1985-ben?

1983-ban, tizenhárom év elteltével a Belga Nagydíj visszatért a megújult és megrövidült spái versenypályára. Egy egyszeri, 1984-es zolderi „kirándulás” után 1985-ben újra az Ardennekben rendezték meg a versenyt, június 2-án. 

1983-ban mindenkit lenyűgözött a megújult helyszín, és a buszmegálló-sikánban lévő néhány bukkanótól eltekintve nem érkezett panasz. Az 1985-ös visszatérés előtt döntöttek úgy a szervezők, hogy egy olyan anyaggal újítják fel a pályát, amely elméletileg jobb tapadást biztosít esőben. A belga Hydrocar cég egy különleges keverékkel állt elő, amelyet SAMI-nek, azaz feszültségelnyelő membrán középrétegnek (Stress Absorbing Membrane Interlayer) neveztek el és magas gumitartalommal rendelkezett.

A FISA irányító testülete tisztában volt azzal, hogy az új felületnek időre van szüksége a megszilárduláshoz, az 1984-es szabályzat pedig tartalmazott egy olyan kikötést, hogy a verseny előtti 60 napban már nem lehet munkálatokat végezni a pályán.

A FISA-t 1984 októberében az esetleges spái felújításokról kérdezték. Válaszukban kifejtették, hogy minden rendben lesz, ha a 60 napos szabályt betartják. A munkálatok megkezdése előtt azonban meg kellett küzdeni a helyi bürokráciával, a különösen kemény tél (még május 1-jén is esett a hó a pályán) pedig további késlekedést eredményezett. A munkálatok így csak májusban tudtak folytatódni, az óra pedig ketyegett, közeledett a Belga Nagydíj. A tervezett verseny előtti tesztelést végül „pályamódosításra” hivatkozva törölték, ám a FISA akkor nem realizálta, hogy a kifogás a burkolatfelújítással kapcsolható össze.

00000361_019



A munka állítólag 10 nappal a Belga Nagydíj kezdete előtt fejeződött be, a FISA pályafelügyelője, Derek Ongaro azonban semmit nem tudott a történtekről, egészen addig, amíg meg nem érkezett a versenyhétvégére. A szervezők egyetlen esélye az eső volt, hiszen ha nem meleg, száraz idő fogadta volna a csapatokat Belgiumban, megúszhatták volna a történteket arra hivatkozva, hogy valóban jól tapadó, kiváló vízelvezető felületet hoztak létre. 

De nem volt szerencséjük, hiszen meleg és napos idő volt, ráadásul az 1985-ös turbó F1-es autók voltak a valaha volt legerősebbek, különösen az időmérőn tapasztalt lendülettel. Elkerülhetetlen volt tehát, hogy a tapadós gumik nagy terhet rójanak a frissen felújított pályára.

A kezdeti köridők lenyűgözőek voltak, annak ellenére is, hogy az autók sok fejlesztésen mentek át a két éves kihagyás ideje alatt. A pénteki csúcsidőt Michele Alboreto futotta meg a Ferrarival, mintegy nyolc másodperccel verve Alain Prost 1983-as pole-t érő köridejét. Az új felület valóban elképesztő tapadást biztosított, amíg egyben volt. Sajnos azonban a forró, száraz idő és a hihetetlenül erős autók együttesen károsították a felületet, így a pénteki nap végére nyilvánvalóvá vált, hogy baj van, különösen a közutakat összekötő „új” szakasz három kanyarjában.

A júliusi, dallasi verseny, amikor a felszín szétesett és számos versenyző ütközött, még frissen élt mindenki fejében. A belga pálya jóval gyorsabb volt, ebből következett, hogy a helyzet is sokkal súlyosabb. Nem pusztán a köridőkkel volt gond: Nelson Piquet visszapillantója például eltörött, Nigel Mansell pedig defektet kapott.

Mindez komoly fejtörést okozott Bernie Ecclestone-nak, aki akkor is a Brabham csapatát irányította. Belgium volt az egyik olyan verseny, ahol ő volt a promóter, még akkor is, ha ténylegesen nem ő felelt a helyszín működéséért és a döntések meghozataláért.

Egyik napról a másikra sürgős javítási munkálatok kezdődtek meg, és valamilyen oknál fogva a sarkokkal is foglalkoztak, annak ellenére, hogy azok nem mutatták sérülés jeleit. 

Körülbelül 25 perccel a szombat reggeli edzés után a pálya elcsendesedett. Mindenki észlelte, hogy nincs értelme tovább futni. Elio de Angelis, a Lotus versenyzője lett a leggyorsabb, de így is 23 másodperccel maradt el a legjobb idejétől, amit előző nap tett meg. A pilóták közötti konszenzus megszületett, egyöntetűen arra jutottak, hogy a pálya nyújtotta feltételek lehetetlenek, ezért sorozatos megbeszélések kezdődtek a továbbiakkal kapcsolatban.

Az egyik javaslat az volt, hogy töröljék a teljes szombati napot, beleértve az időmérőt és a Formula-3000-es versenyt, majd hagyják ki a vasárnapi bemelegítést, és kezdjenek azonnal a vasárnap délutáni Formula-1-es futammal. 16 óra 40-kor valaki azonban váratlanul kiengedte a Renault Alpine betétfutam versenyzőit egy edzésre. Ezt követően az F1-es pilóták egy része kisbusszal pályaellenőrzésre ment. Eközben 17 óra 50-kor a várakozó tömegnek azt mondták, a vasárnapra kiírt program a tervek szerint halad. A zárt ajtók mögött azonban továbbra is hevesen folytatódtak a megbeszélések.

„Valakinek bátran ki kell mondania végre: igen vagy nem?!” – mondta Jackie Stewart az Autosportnak. „Muszáj, hogy ez valaki a FISA tagjai közül legyen. Nem hozhatják a versenyzőket olyan helyzetbe, hogy nekik kelljen dönteniük. Ez nem járja. Kétségbeejtő ez az egész, nem?”

A szombat délutánra tervezett F3000-es verseny eközben nem tudott elindulni időben. A versenyzőknek töredéknyi információja volt a történésekről egészen addig, mígnem végül Ecclestone össze nem gyűjtötte a csapatfőnököket a paddockban. Azt mondta, szeretné megtartani a versenyt vasárnap a Forma-1-es Belga Nagydíj után, vagy ha ez nem tud megvalósulni, akkor legyen a Forma-3000 a hétvége fő eseménye. Mivel ígéretet tett a televízióközvetítésre, a csapatok beleegyeztek a várakozásra. Ahelyett, hogy szombat este hazautaztak volna, még egy éjszakát a helyszínen maradtak.

A paddockban folytatódtak a megbeszélések, a pilótákat Niki Lauda képviselte. 19 óra 30-kor végül a csapatfőnökök bejelentették: nem lesz F1-es verseny a hétvégén. Nem sokkal ezután a hivatalos bejelentés is megérkezett a FISA versenyfelügyelőitől, amelyben kijelentették, hogy „a pálya alkalmatlan a F1-es autóknak”, ezért a versenyt „biztonsági okokból” elhalasztják.

Az évtizedek során a F1 mindenféle, a biztonsággal és a politikával kapcsolatos drámát túlélt, néha mindkettőt ugyanazon a hétvégén, de a versenyzők végül mindig pályára tudtak gurulni és teljesítették a futamokat. Azon a vasárnapon ez megváltozott. Egyértelművé vált, hogy a hétvége fő attrakciója a F3000 lesz azon nézők számára, akik ott maradtak. Az elmélet szerint legalábbis ez lett a Belga Nagydíj.

A sietve kijavított pályán 12 óra 30-kor tartották meg a bemelegítést, melynek során a pilóták beszámolói szerint a pálya vizesnek tűnt. A verseny végül lezajlott, de sajnos nem hozott túl nagy szenzációt, ráadásul több versenyző is megpördült a futam során. Végül Mike Thackwell, a Ralt versenyzője 50 másodperccel riválisai előtt megnyerte a futamot, a leggyorsabb köre azonban 15 másodperccel elmaradt a pole pozíciós időtől. 

A FISA elnöke, Jean-Marie Balestre nem volt jelen a spái versenyen, de telefonon tartotta a kapcsolatot a felelősökkel, és érthető módon felháborodott. Június 24-ére, Párizsba hívta a szervezőket a FISA vezetői értekezletére, ahol elmagyarázta nekik, mekkora hibát vétettek, továbbá felhívta a figyelmüket, hogy nagyon súlyos szankciókkal kell számolniuk.

Végül ez mindössze egy 10 000 dolláros bírságot jelentett a belga ASN számára, „tekintettel a Formula-1-es világbajnokság iránti elfogultságra”. A szervezőknek továbbá letétbe kellett helyezniük a FISA-nál egy 100 000 dolláros kötvényt egészen addig, amíg az átütemezett hétvége gond nélkül le nem zajlik. 

Ecclestone-nak tehát új időpontot kellett találnia. Abban az időben a F1-es naptár hasonlóan rugalmas volt, mint a jelenlegi világjárvány idején. Ennek köszönhetően szeptember 15-ére, egy héttel Monza utánra és egy héttel Brands Hatch előttre szervezték le a versenyt. A csapatok dühösek voltak, amiért a visszatérő spái pálya miatt soha nem látott öt futamot kell teljesíteniük mindössze hat hétvégén. A Brands Hatch eseményét végül törölték, hogy egy kis levegőhöz juttassák a pilótákat.

Szeptemberre a pálya új burkolatot kapott. A F1 visszatérése előtt a MotoGP-találkozó július 7-én lezajlott, az 1000 kilométeres WEC-verseny – amelyben Stefan Bellof tragikusan elhunyt – pedig szeptember 1-jén volt megtartva. A F1-es hétvége végül dráma nélkül lezajlott, az esős vasárnap pedig karrierje második győzelmét hozta meg Ayrton Sennának.

Spa hírnevét megmentették, a tanulságokat pedig mindenki levonta. Egy biztos: ezt a hibát még egyszer nem követi el senki, amíg a vezetőség tartja magát a pályák ellenőrzésére és jóváhagyására vonatkozó szabályokhoz és előírásokhoz.

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?