Steward
Balogh Tamás
DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak JOHNNYBET
2021. június 21. hétfő
Retro

Retro - Jean Alesi könnyes győzelme

A francia pilóta négy és fél évet várt arra, hogy győzelemre vezesse a Ferrari 27-es rajtszámú autóját - az 1995-ös Kanadai Nagydíjon, F1-es karrierje során először és utoljára összejött neki a diadal

Talán Gilles Villeneuve óta nem rajongott annyira a tifosi egy Ferrari-pilótáért, mint Jean Alesiért, aki ráadásul olasz származása miatt is a rajongók szívébe zárta magát. Pechjére éppen akkor igazolt a Ferrarihoz 1991-ben, amikor a maranellóiak történetük egyik legnyögvenyelősebb időszaka elé néztek - akkor még nem sejtette, hogy négy évig egyszer sem fog nyerni a vörös gép volánja mögött.

1995. június 11-én azonban felragyogott a csillaga: a pole-pozíciót megszerző címvédő Michael Schumacher 57 körig megingathatatlan volt, ekkor azonban beütött a krach. A német pilóta Benettonja erejét vesztve volt kénytelen a pálya szélére húzódni, így alig több mint tíz körrel a leintés előtt az addig második helyen haladó francia pilóta vette át a vezetést. A helyi Ferrari-rajongók őrjöngtek a lelátókon - nem csoda, hiszen az azt megelőző négy év során mindössze egyszer, az 1994-es Német Nagydíjon ért célba vörös autó az első helyen, Gerhard Berger révén.

Schumacher mellett a többi esélyesnek sem jött ki a lépés Montrealban: a Williams ifjú skót pilótája, David Coulthard a verseny elején kicsúszás miatt volt kénytelen feladni a versenyt, míg Damon Hill egyszerűen nem tudta felpörgetni a tempóját ahhoz, hogy egyáltalán a dobogóért is harcban lehessen. Schumacher csapattársát, Johnny Herbertet Mika Hakkinen ütötte ki a versenyből - mókás jelenet volt, ahogyan a brit erőszakosan próbálta meg átugratni Benettonját a McLaren fölött, de végül mindkettejüknek fel kellett adnia a versenyt.

Mivel a másik ferraris, Gerhard Berger saját hibájából esett ki (az egyes kanyarban nekiment Brundle-nek), így Alesi maradt az egyetlen, aki úgymond élpilótaként Schumacher után próbálta vetni magát. A francia riválisa balszerencséje után sikeresen megőrizte a vezetést, és végül érzelmes győzelmet aratott, először pályafutása során. A benettonos a műszaki hiba után a bokszba kényszerült, majd visszatért a pályára, végül pedig az ötödik helyen fejezte be a versenyt.

Ennek köszönhetően a két Jordan kaparintotta meg a dobogó két alsó fokát Rubens Barrichello-Eddie Irvine sorrendben - Eddie Jordan csapata először tudta mindkét autóját a pódiumra juttatni. Alesi a futam után megemlékezett arról, hogy az utolsó körökben már könnyes szemmel terelgette a Ferrarit - a 27-es rajtszámú vörös gépet, 31. születésnapján. Győzelme történelmi jelentőségű, hiszen ez a diadal volt az utolsó, melyet V12-es motorral hajtott géppel értek el.

Az őrjöngő tömeg a leintést követően áttörte a kerítéseket, és berohant a pályára - a versenybíróság a katasztrófát elkerülendő azonnal belengette a fekete zászlót, mellyel minden pilótát megállásra kényszerítettek. Alesinek nem volt szükség az utasításra, a hajtűnél kifogyott az üzemanyagból, így Michael Schumachertől kapott egy fuvart a bokszig - emlékezetessé téve karrierje első és utolsó győzelmét.



Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?