Turbóra kapcsoltatok Veszprém óta?
- Megpróbáltuk. Úgy néz ki megjavítottunk mindent, amivel kínlódtunk a veszprémi futamon. Volt ott minden, amit nem akar az ember…turbó, defekt, gátló. Elvileg jól állunk, mert még gurulni is tudtunk a kocsival vagy negyven kilométert, ez már nálunk nagy szám, hogy maradt erre is idő. Jónak tűnik most, aztán maradjon is így, mert örülnénk egy igazán jó összecsapásnak, ahol a technika nem ellenünk van, hanem velünk.
Ne a tavalyi itinerből menjetek, mert akkor nem jártatok túl sok sikerrel.
- Semmi esetre sem, mert kategória harmadik helyről estünk ki, kicsit nagyobb tempóval érkeztem a vasúti átjáróhoz az Ózd-Sáta szakaszon, és ott vége lett a mókának. Plusz elkukáztuk a motort, ezt kihagynánk, de a dobogós hely jó lesz. Nem titkolózunk, továbbra is birizgálja a fantáziánkat, hogy fel lehet állni a dobogó valamelyik fokára, amennyiben az égiek is úgy akarják. Azzal nem szokott gond lenni, hogy nyomjuk neki, mert én élvezetből autózok. De ha valami nem klappol a kocsival, az azért lehúzza az embert. De csak pozitívan, mert most ilyen nem lesz, úgyhogy jövünk „Reszkessetek betörők” – nevet Robi.
Szerdán este lerakjátok a melós szerszámokat… és másnap irány Salgó?
- Valami ilyesmi a terv. Csütörtökön reggel már ott leszünk, átvesszük az itinert, aztán húzunk is pályabejárásra. Pénteken folytatjuk, plusz technikai átvétel, este pedig már prológ. Azt még nem tudom, hogy a prológ olyan lesz, mint tavaly, hogy autóztatunk vagy a navigátor ül mellettem, majd ott kiderül, nem izgulunk, mindegy, csak versenyezzünk. De mivel nem hallottunk róla, gondoljuk sima prológ lesz. Nekünk az a kikapcsolódás a hétköznapokból, ha beülhetünk a versenyautóba, már nagyon vártuk, hogy újra mehessünk.
A lelkesedés nem hagy alább soha úgy látom.
- Míg versenyezhetünk, addig biztos nem. Mindenkinek van valami kattanása, nekünk a rali. Na, szóval kevesebben indulunk a kategóriában, mint szoktunk, de azért ahhoz elég, hogy egy jó kis adok-kapok harc kerekedjen ki belőle. Szeretnénk végre egy teljes versenyt magunk mögött tudni, mert már megint rég volt minden kerek. De majd most. Nem nézünk hátra csak előre, mert arra van a dobogó, és mi egyáltalán nem bánnánk, ha végre felállhatnánk rá.