A ’70-es években autóversenyzőnek lenni Magyarországon egyfajta Don Quijote-i életérzés volt. Az autóversenyzést sokáig – noha élt és virágzott – nem ismerték el hivatalosan, noha egy Taurus, egy Volán, egy Mecsek Rali nyolcvan-, olykor száz-, százhúszezer néző előtt zajlott. Akkortájt hiába taposta valaki tövig a gázpedált, fékezett az utolsó utáni pillanatban – ma úgy mondanánk: mélyet – vagy fordult az ideális íven, az bizony kevés volt a sikerhez.
A sikerhez – többnyire – autót is kellett építeni.
Gulyás Imrétől, aki amúgy szerszámkészítő volt, nem állt távol, hogy alaposabban „belenézzen” egy motorba. Ámde mert a pénzügyi lehetőségei végesek voltak, az akkori legolcsóbb járművel kezdte.
A Trabanttal…
A (szamár)létra legalsó foka az ügyességi és a szlalom bajnokságot jelentette, de egy szezon alatt kiderült: ő bizony többre hivatott a bóják kerülgetésénél. Az akkor II. osztálynak számító túrabajnokságot egy év alatt – Fodor János navigálásával egy bajnoki címmel - letudta és ’74-ben már „fekete rendszámos” egyesületi autóval indult.
Az AU-s fekete rendszám amúgy akkoriban a hierarchia egyik csúcsa volt. Az igazi kiváltságosoké a profiké!
Ugyanakkor a versenyzők többnyire a saját pénzükből tuningolták a gépeket. A „tuti” azonban az NDK-ban, Zwickau-ban a Trabant gyár környezetében volt, és ha valaki a széria 26 lóerőhöz még tízet begyűjtött, akkor lineárisan nőtt a nyerési esélye. Ha pedig kapcsolatot talált a kinti, praktikusan NDK-beli „mágusokkal”, például a kétüteműek doktorával, Herr Asmannal, máris nyert ügye volt. Gulyás Imre pedig nem szégyellt tanulni a legjobbtól.
A 600 köbcentiméteres géposztály akkortájt verseny volt a versenyben. Show a show-ban. Magas „cén” vijjogtak a kétütemű motorok, Castrol illatot árasztva magukból, miközben a pilóták külön kasztot alkottak. A zalaegerszegi Bodó Péter, a közelmúltban elhunyt Reiser Ferenc, Fodor János, Bódis László, Kis István, a hódmezővásárhelyi Várhegyi Sándor, és a budapesti Takács Péter. Komoly ellenfelek és rendíthetetlen barátok voltak, akiket összekötött a közös szenvedély. Néha már mindegy is volt, ki nyer… Csak ott kellett lenni a rajtvonalnál. És lehetőleg fenn a célban.
Óriási szerencséje is volt az autósportnak, hogy egy bizonyos Kiss Dezső, közlekedési miniszterhelyettes is megkedvelte a száguldást és a Volán Tröszt „pártfeladatba” kapta a versenyek népszerűsítését. A fővárosban megalakult Volán SC autós szakosztályán kívül a Kaposvári-, az Egri- és a pécsi Volán is a sport fellegvára lett.
Gulyás Imre a trabantos évek – és bajnoki címek után – átült egy Gruppe II-es Ladába és műszaki érzéke, precizitása újabb három bajnoki címhez segítette.
Holott a két- és a négyütemű motorok tuningolása köszönő viszonyban sincs egymással.
A rali akkortájt élte fénykorát, de a versenyek nem voltak veszélytelenek. A Mecsek Rali lámpásvölgyi gyorsasági szakasza – baloldalon a sziklás hegyoldal, középen a teherautók vájta bogárhát, jobb oldalon a tátongó szakadék – igazi bátorságpróba volt.
„Imre nem ismert lehetetlent! Ha kellett éjszakákat töltött a műhelyben, hogy minden apró részlet stimmeljen. Szakmájából is adódóan végtelenül precíz volt” – emlékszik vissza Perjés László, aki két évtizeden át – sikeresen – vezette a Pécsi Volán autószakosztályát.
Akadt olyan év (1980) , amikor a Pécsi Volán minden létező bajnoki címet megnyert.
Aztán a raliban eltöltött évek után Gulyás Imre figyelme a pályaautózás felé fordult.
„A pályán sokkal kevesebb a kiszámíthatatlan faktor. Nincs navigátor, nincsenek olyan nézők a gyorsasági szakaszok mellett, akik merő fanatizmusból meg akarják érinteni az autódat, miközben 180-nal száguldasz (sokszor meg is érintik), nem változik a talaj” – mesélte Gulyás Imre e sorok írójának, első pályaversenyén, a szocialista országok Béke és Barátság Kupa sorozatának albenai helyszínén.
Új világ nyílt meg a számára. Új információkkal, új kihívásokkal. A gyári Zsigulik/Ladák, Skodák és Zastavák között kellett helytállni.
Ő pedig tette a dolgát, az önként vállalt nehézségeket akarta legyőzni.
Hosszú éveken át volt a magyar autós válogatott tagja és a legendás Gaál Pál, Karg Ferenc, Szabó András, Gulyás Imre csapatot mélységesen tisztelték az ellenfelek.
„A saját sorsukat szilárdan kézben tartók, a nagy egyéniségek felett nem törhet pálcát egyetlen balul sikerült verseny, vagy ilyen-olyan, rosszindulatú emberek döntése” – fogalmazta meg saját ars poetikáját Gulyát Imre, miközben célegyenesen haladt az önmaga által kitűzött cél felé.
Persze akadtak konfliktusai. De egyrészt kinek nem, másrészt lásd a fenti mondatokat. A siker fokmérője sok minden lehet…
A hőn áhított BBK dobogót nem ér(het)te el, hiszen a Lada és Skoda gyári versenyzők technikai előnyét képtelenség volt behozni, ledolgozni.
Emelt fővel vonult vissza és Baranya legjobb sportolójának választották. A Gulyás Gumi műhelyében - amelyet ezt követően nyitott - mindenki tudta: a sebesség bajnokával beszél.
Továbbra is lépést tartott a korral, a XXI. század informatikájával, megértette magát a Facebook generációval is. A Formula 1-es Magyar Nagydíjak technikai bizottságában dolgozott, testközelből ismerte a száguldó cirkusz tagjait: Michael Schumachert, Jenson Buttont, Sebastian Vettelt és a többieket.
És visszatért ifjúkora szerelméhez, a drótszamárhoz.
Pécsett rendszeresen feltűnt jellegzetes biciklis ruhájában, de nincs is talán olyan tája Magyarországnak, amelyet ne barangolt volna be két keréken. A rá jellemző precizitással épített egy lakóautót egy Renault kisteherautó alvázára, amellyel a „régiek” összejöveteleire járt. Hódmezővásárhelyen a Söndör-tanyán, Bódis Lászlónál Mecsekjánoson és a Mecsek Ralikon – legutóbb – az Orfűi nagy kanyarban gyűltek össze a Nagy Generáció tagjai. Lehetnek vagy húszan, hogy tüzet rakjanak a bogrács alatt és felelevenítsék a régi emlékeket.
Apró figyelmesség volt részéről, tisztelet a többiek felé , megemlékezve a legendás volános sikerekről , hogy a fénykorát élő legendás Pécsi Volán SC emblémáját megcsináltatta nagy méretben és felragasztotta lakóbuszára . Amikor pedig feltűnt a busz a találkozók helyszínén, mindenki tudta: megjött „Imi”.
A Nagy Generációnak nem a busz, a sofőr hiányzik majd nagyon az öreg (?) autóversenyzők baráti találkozóinak helyszínéről. A sokszoros bajnok, Gulyás Imre…
