- Az első gondolat mindig a legjobb, ez már többször bebizonyosodott - fogalmazott a hétvégét követően ifj. Kiss László. - Még a szezon előtt azt beszéltük, hogy nem jövünk el Veszprémbe, hogy ne üttessük szét az autót. Aztán az eddigi biztató eredmények miatt egyre nagyobb lett a lelkesedésünk, így nem halogattuk a murvás bemutatkozásunkat az ORB-ben. Ãgy utólag, kár volt. Már a teszten is sikerült fejtetőre tenni az autót, az első gyorsaságin viszont még nagyobbat estünk. Nem akartuk, hogy a pályabejáráson gyorshajtás miatt megbüntessenek, ezért kevés időt fordítottunk a felírásra. A jutaspusztai célt hibásan tüntettük föl, hamarabbra jelöltük, mint az valójában volt. Amikor odaértünk, nagyjából 150 km/h-s sebességgel megfogtunk egy nagy árkot. Ezután bementünk a célba, de nem engedtek tovább bennünket.
A páros azonban mégis folytatta az idei esztendő harmadik versenyét, méghozzá Szuper Rally keretében. Laciék már csak dacból is meg akarták mutatni, hogy végig tudnak érni a gyorsokon.
- Soha nem mentünk még murván, ezért döntöttünk így - folytatta ifj. Kiss László. - A második nap első részében nem is volt semmi gond, de a szombati esés még bennünk volt, így egy kicsit visszafogottan kezdtünk. Ezután viszont elment az autó kormányszervója, tovább folytatódott tehát a tortúra. Három gyorsaságin keresztül versenyeztünk így, a végére már nagyon fájt a kezem. Szerencsére a szerelőknek a kategória társaknak nagyon sokat köszönhetek. Mindenki rendkívül segítőkész volt, más csapatok szerelői jöttek át hozzánk, Matics Misiéktől pedig még alkatrészeket is kaptunk. Ezúton is szeretném mindenkinek megköszönni a sportszerű hozzáállást. Komoly tapasztalat, hogy a pályafeldolgozásra mindenképpen sok időt kell szánni, és murván sokat kell még tanulni. A részidőket nézve ugyanis elég messze vagyunk az élmezőnytől. Ezt a versenyt azonban már lezártuk, remélem a kassai aszfalton ismét harcba leszünk a többiekkel.
