Elkezdődött a 2023-as esztendő, s bár még néhány hetet várnunk kell arra, hogy a MotoGP felébredjen a téli álmából, egy kisokosba összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a hamarosan kezdődő szezonról a versenynaptártól kezdve a mezőny összetételén át a megváltozó szabályokig.

Két új helyszín és furcsaságok a rekordnaptárban

Akárcsak a Formula-1, a MotoGP is folyamatosan bővíti a versenynaptárát, aminek köszönhetően 2023-ban új csúcsot jelentő 21 fordulót fognak rendezni. Két új helyszín is csatlakozik a körforgáshoz, méghozzá két olyan pálya, amely kis túlzással derült égből villámcsapásként érkezik. Július közepén Kazahsztánba látogat a mezőny a nemrég felépült Sokol Circuitre, míg ősszel India és az F1 által egy évtizede használt Buddh International Circuit csatlakozik a szokásos távol-keleti túrához. Van viszont egy kieső: az ibériai félsziget pályái között elindul a korábban is tervezett rotáció, aminek révén idén a Motorland Aragon került ki a menetrendből.

A rekordhosszú naptár összetétele azonban helyenként nehezen magyarázható furcsaságokat tartalmaz. Például rögtön az elején a szezonnyitó Portugál Nagydíj (Katar a pálya átalakítása miatt került el ebből a pozícióból) és az Argentin Nagydíj került párba, egymást követő hétvégékre, miközben tavaly épp Termas esetén kellett törölni a pénteket logisztikai nehézségek miatt. A tavasz végén egy hónapos szünet keletkezett amiatt, mert Mugello el akarta kerülni az F1-es nagydíjakat, ez viszont több tripla fordulót is eredményez a szezon során. Az ősz pedig egészen brutális lesz: szeptember közepétől november elejéig egymás után hat versenyt rendeznek a Távol-Keleten (és Ausztráliában), az évadot pedig egy teljesen szürreális Sepang–Katar–Valencia túra zárja le – túlzás nélkül kijelenthető, hogy a legmegterhelőbb idény vár a csapatokra.

A MotoGP 2023-as versenynaptára:

Jönnek a sprintek

Ha pedig a fenti naptár nem lenne elég, idén a MotoGP-ben is bevezetik a sprintfutamok intézményét – ráadásul az F1-gyel ellentétben minden hétvégén, azaz tulajdonképpen nem is 21, hanem 42 versenyt fognak rendezni 2023-ban a királykategóriában (a Moto2-ben és a Moto3-ban nem lesznek sprintek). Fontos különbség az is, hogy a MotoGP-ben a sprintek teljesen különálló események lesznek, nem azok határozzák meg a vasárnapi nagydíj rajtrácsát, azt továbbra is az időmérő dönti el. A versenytáv a fele lesz a megszokott futamoknak, ennek megfelelően nagyjából a pontkiosztás is: 12-9-7-6-5-4-3-2-1 rendszerben kap vb-egységet az első kilenc helyezett.

A sprintek érkezése a hétvégék lebonyolítását is megváltoztatja. Ezentúl csak a pénteki két edzés – amelyek nevéből hivatalosan ki is került a „szabad” előtag – dönti el, hogy kik jutnak be a kvalifikáció első és második szakaszába (az összesített lista első tíz helyezettje megy automatikusan a Q2-be). Szombaton aztán jön egy újabb tréning, majd közvetlenül utána az időmérő, amelyet tehát délelőttönként fognak rendezni. Délután 15 órától rendezik majd a sprintet, míg vasárnap egy lerövidített bemelegítő edzés után a szokott mederben zajlanak majd a versenyek, amelyeknél igyekeznek ezentúl mindig tartani a Moto3–Moto2–MotoGP sorrendet. A warm-up és a futamok közé egyébként showjellegű promóciós eseményeket terveznek a szervezők, de ennek részletei egyelőre nem ismertek.

Távozott a Suzuki, márkát váltott az RNF

A mezőny alapos átrendeződésen ment keresztül 2022-höz képest, és ez a csapatokra is. A legfontosabb változás természetesen a Suzuki kiszállása: május végén a semmiből robbant a bomba arról, hogy a „kékek” hátat fordítanak a MotoGP-nek, amellyel 2026 végéig szerződésben is álltak. A Suzuki távozása révén a rajtrács létszáma is megcsappan: idén már csak 22 motort láthatunk a királykategóriában az előző évi 24 helyett.

A motorok eloszlása is változik, hiszen az RNF Racing úgy döntött, hogy lecseréli a Yamahákat Apriliára, így a hangvillásoknak a MotoGP-érában először nem lesz szatellit alakulatuk, a noalei márkának pedig először igen. Mindez azt is eredményezi, hogy mindössze hat japán motor lesz a mezőnyben a 16 európaival szemben, ami néhány éve még elképzelhetetlen aránynak tűnt. Névlegesen egyébként egy új márkát is köszönthetünk a MotoGP-ben, hiszen a Tech3 hivatalosan Gas Gas néven indítja a motorjait, amelyek persze továbbra is KTM-ek, méghozzá megegyező specifikációval, mint az osztrákok gyári istállójánál. S ha már specifikációk: csak a Gresini és a VR46 fog egyéves Ducatikkal versenyezni, az összes többi privát csapat elvileg a legfrissebb konstrukciót kapja a gyártópartnerétől.

Vándoroltak a versenyzők

Csupán négy olyan csapat van, amely ugyanazzal a felállással vág neki 2023-nak, mint ahogy 2022-t befejezte: a Monster Yamaha, az Aprilia Racing, a Pramac Ducati és a VR46 Ducati. A szokásosnál is nagyobb keringőhöz persze hozzájárult a Suzuki kiszállása is, hiszen emiatt két futamgyőztes versenyzőnek kellett helyet találnia. Végül Joan Mir és Alex Rins is a Hondánál kötött ki: előbbi a Repsolhoz érkezik Marc Marquez mellé, utóbbi pedig Alex Marquez helyét veszi át Takaaki Nakagami oldalán az LCR-nél.

A Ducatinál is zajlik a vérfrissítés, hiszen a regnáló világbajnok Francesco Bagnaia új társat kap Enea Bastianini személyében, míg a Gresininél az olaszt fogja pótolni az ifjabb Marquez. A Ducatitól távozó Jack Miller a KTM-nél talált helyet magának, elődje, Miguel Oliveira pedig az RNF Apriliánál fogja húzni a gázt, akárcsak a Tech3-től érkező Raul Fernandez. Az egyetlen újoncot egyébként Herve Poncharal alakulatánál láthatjuk a Moto2-es világbajnok Augusto Fernandez személyében (aki nem rokona Raulnak), aki mellett a Repsoltól távozó Pol Espargaro húzza majd a gázt.

A tavalyi szereplők közül kikerült a mezőnyből Cal Crutchlow, Darryn Binder és Remy Gardner: Binder a Moto2-ben, Gardner a Superbike-vb talált magának ülést, míg Crutchlow visszatért a nyugdíjas éveihez a Yamaha tesztelőjeként.

A MotoGP 2023-as nevezési listája:

Betiltott eszköz és trükközés

A technikai szabályzat hosszú ideje jórészt változatlan a MotoGP-ben, csak apróságokhoz nyúlnak hozzá időről időre, reagálva bizonyos tendenciákra. Ebbe a kategóriába tartozik az is, hogy betiltják az utóbbi néhány szezonban kiemelt jelentőségű fejlesztési területté váló magasságállító eszközök egy bizonyos fajtáját: mostantól az első eszközt nem lehet használni menet közben, csak a rajtoknál.

Egy másik fontos lépés, hogy a technikai igazgató, Danny Aldridge ígérete szerint idén már betartatják a guminyomásra vonatkozó előírásokat. Tavaly ugyanis kisebb botrányt kavart, amikor kiderült, hogy a csapatok rendszeresen trükköznek ezzel és a megengedettnél feljebb kúszik az első guminyomásuk – ennek azonban Aldridge szerint főként az volt az oka, hogy eltérő szenzorokat használtak, így nem volt lehetőség egységes mérésekre. 2023-ra azonban várhatóan megoldják mindezt.

Mi történik a szezon előtt?

Végezetül nézzük még a téli holtidőszak programját! Nem sokáig kell várnunk, hogy felébredjen téli álmából a MotoGP, hiszen már január közepén megkezdi a Yamaha a csapatbemutatók sorát. Amelyek aztán csaknem két hónapon át fognak tartani: lesz, aki csak az első teszt után rántja le a leplet idei festéséről. A felkészülési időszak ugyanis február elején indul: előbb a tesztpilóták és újoncok számára rendezett shakedownra, majd az első kollektív tesztre kerül sor Sepangban, míg márciusban az évadnyitánynak is otthont adó Portimao látja még két napra vendégül a versenyzőket.

Az eddig ismert csapatbemutató-időpontok:

Január 17.: Monster Yamaha

Január 21.: Gresini Ducati

Január 23-24.: Ducati Lenovo Team

Január 25.: Pramac Ducati

Január 26.: KTM Factory Racing

Február 25.: Repsol Honda

Március 4.: Tech3 Gas Gas

Március 10.: Aprilia Racing

Március 16.: RNF Aprilia

LCR Honda, VR46 Ducati: ???

A MotoGP téli tesztjei:

Február 5-7.: Sepang, shakedown

Február 10-12.: Sepang, hivatalos teszt

Március 11-12.: Portimao, hivatalos teszt

Ha imádod a MotoGP-t és nem szeretnél semmiről lemaradni, akkor csatlakozz a Formula MotoGP Facebook-csoportunkhoz, ahol még több hírről és információról számolunk be a MotoGP és egyéb motoros bajnokságok kapcsán!