Akárcsak egy héttel korábban, vasárnap is Yamaha-győzelem született Katarban, ám ezúttal nem Maverick Vinales, hanem Fabio Quartararo győzött. Pedig a Dohai GP első felében a hangvillások két gyári motorosa épp csak a top 10 végén tanyázott, onnan indult meg a „második félidőben” a francia, aki végül néhány körrel a vége előtt vette át a vezetést a pole-ból induló Jorge Martintól. Quartararo ezzel első gyári sikerét aratta, így érthetően elégedett volt – főleg a katari nyitányon mutatott produkciója és ötödik helye után:
„Nem nyertem még olyan sok versenyt, szóval mindenképp ez a legkülönlegesebb győzelmem a kilencedik helyről felzárkózva” – nyilatkozta a Motorsport.com hasábjain. „Azt hiszem, a futam közepén nagyjából abban a pozícióban haladtam, de kifejezetten jól éreztem az olyan előzési pontokon, mint a 10-es vagy a 15-ös kanyar, és már akkor úgy éreztem, hogy megnyerhetem a versenyt. Ez teljesen eltért a múlt hetitől, akkor kicsit úgy motoroztam, mint egy amatőr vagy újonc, mert nem játszottam a motorbeállításokkal, a gumikkal. Jó érzés győzni, ahogy a kettős francia siker is, szerintem elég régóta nem fordult elő ilyesmi.”
A Yamaha 2020-ban is erősen kezdett, hiszen Quartararo két győzelemmel indított, ám utána elképesztően hullámzó teljesítményt produkált ő és a márkatársak egyaránt. Amikor arról kérdezték, hogy most magabiztosabb-e az esélyeket illetően, így felelt a 21 éves motoros: „Lépésről lépésre haladunk. Tavaly megnyertem az első két futamot Jerezben, a másodikat nyolc másodperces előnnyel. Most is kétszer versenyeztünk ugyanazon a pályán, magabiztos vagyok a motoron, és úgy érzem, gyorsak lehetünk. Nem akarok igent mondani, hogy aztán később nemet kelljen. Most hiszek a motorunkban, de egész évben működnie kell. Pillanatnyilag nagyon jó gépünk van.”
A csapattárs Vinales ezúttal csak ötödik lett, így pontazonossággal áll Quartararóval az összetett vb-tabella második helyén. A spanyol elsősorban a gyenge rajtját okolta a nehézségekért, ugyanis hiába indult az első sorból, ő is rendesen hátracsúszott – pedig ezúttal a gyári Ducatik sem lőttek ki rakétaként: „Jó versenyem volt, nagyon élveztem. A motor is nagyon fontos, és komoly potenciált érzek benne, már csak a rajtoknál kell előrelépnünk. Nekem kell javulnom, nincs kifogás. Amikor már versenyzünk, nagyon gyorsak vagyunk, de a startoknál nehéz dolgunk van. Egy jó rajttal teljesen máshogy alakulhatott volna a futamom, emiatt többet kellett kockáztatnom, mint másoknak. Ideges vagyok magamra, mert nem úgy sikerült a rajt, ahogy elterveztem. Rossz volt a reakcióidőm, aztán kissé az első kerekem el is emelkedett. De sikerült felzárkóznom, és a dobogóhoz is közel jártam. Dolgoznom kell magamon, mert a motor jól működik” – idézi a SpeedWeek.com szaklap a szavait. Vinales egyébként szintén óvatos a Yamaha esélyei kapcsán, hiszen egyelőre egyetlen pályán futottak le két versenyt.
A hangvillások mellett a Ducati volt a másik főszereplő gyártó a Dohai Nagydíjon, de nem a gyári istálló, hanem a Pramac Racing révén. Az újonc Martin az első rajtkockából indulva egészen a hajráig vezetett, végül azonban nemcsak Quartararo, hanem csapattársa, Johann Zarco is megelőzte őt. Neki köszönhetően ráadásul a királykategória történetében először kettős francia diadal született – ha pedig mindez nem lenne elég, az eddig két második helyezést begyűjtő Zarco a vb-pontversenyben is az élre állt! Ennek ellenére a korábbi kétszeres Moto2-es világbajnok elsősorban Martin érdemeit méltatta értékelésében:
„Jorge Martin pole-pozíciója kellemes meglepetés volt, ahogy az is, ahogyan a futamon motorozott. Szinte az egész versenyen vezetett, pedig még gyorsabb is volt a tempó, mint a múlt héten. Jó volt mögötte haladni, ahogy az is, hogy mindig vissza tudtam támadni, amikor valaki megelőzött, így őrizni tudtam a második helyezést és védeni Martint. Ez tökéletesen működött, amíg három-négy körrel a vége előtt meg nem érkezett Fabio. Erős volt, és okosan előzte meg Jorgét, rögtön ki tudott építeni egy előnyt. Próbáltam követni, de nem tudtam egyből megelőzni Jorgét: gyors volt, nem volt könnyű lehagyni. Végül az utolsó körben, a 15-ös kanyarban tökéletesen működött a tervem. Jorge egyetlen hibát sem követett el a hétvégén, nem úgy ment, mint egy újonc, hanem úgy kontrollált mindent, mint egy rutinos MotoGP-s. Nagyon boldog vagyok: nem számítottam rá, hogy vb-éllovasként hagyhatom el Katart.”
Zarco remeklése óriási fordulat a 2019-es helyzethez képest, amikor a KTM-nél látott szenvedése okán maga döntött úgy, hogy szezon közben elhagyja az osztrák márkát. Utána beugróként szerepelt az LCR Hondánál, majd tavaly a Ducati szerződtette őt az Esponsorama Racinghez, ahol pole-t és pódiumot is szerzett, ennek köszönhetően pedig idén már gyári technikát kap a Pramac színeiben. Zarco tehát megmenteni látszik kis híján félresikló karrierjét, és mostanra teljesen maga mögött hagyta a két évvel korábbi küszködését: „Nem igazán gondolok már erre. A döntést, amit 18 hónappal ezelőtt meghoztam, a saját érdekemben hoztam meg. Motorversenyezni akarok, ha pedig mindezt mosollyal az arcomon tudom megtenni, az még jobb. A Ducati visszaadta nekem ezt a mosolyt.”
A hétvége fő szenzációja persze Martin volt, aki első pole-ja után első dobogós helyezését is megszerezte, amit a másfél hónapja a koronavírus-fertőzés és szövődményei következtében elhunyt Fausto Gresininek ajánlott, akinek csapatával vb-címet nyert anno a Moto3-ban: „Szeretném az első MotoGP-s dobogómat Faustónak ajánlani. Nagyon fontos szerepet játszott a karrieremben, ő adott lehetőséget, hogy felüljek egy Hondára a Moto3-ban. Nagyon mélyen voltam akkor, mert egy rossz motoron ültem és nem értem el jó eredményeket. Ő viszont azt mondta, hogy menjek át hozzájuk, mert tudja, hogy tehetséges vagyok, és megnyerhetjük a bajnokságot. És ez sikerült is. Nagyon hiányzik, mert olyan volt nekem, mint egy közeli barát vagy egy családtag. Ma megálltam a Gresini csapatnál, hogy megölelgessem őket, és biztos vagyok benne, hogy ő is nézett odafentről.”
Magáról a versenyről így beszélt a fiatal spanyol: „Még hiányzik egy kis tempó, ez nyilvánvaló, mert amikor Fabio megelőzött, nagyon a határon kellett mennem, hogy követni tudjam. De úgy voltam vele, itt az ideje húzni a gázt, hátha így meg tudom tartani a dobogót. Kár, hogy a végén elveszítettem a második helyet. De teljes mértékben elégedett vagyok, mert amikor láttam, hogy Johann az, akkor azt mondtam magamnak, hogy ’nem próbálkozhatok, mert ha ütközünk, az katasztrófa lenne’. De a harmadik hely is lenyűgöző, főleg egy ilyen rövid előszezon után. Nagyon boldog vagyok. Eléggé ideges voltam, még jobban is, mint múlt héten, hiszen nem egyszerű a pole-ból indulni. Azt gondoltam, nem lesz meg a tempóm ahhoz, hogy az élmezőnnyel tartsak, de minden egyes körrel közelebb kerültem a célhoz. Nem húztam nagyon a gázt, de jól menedzseltem a dolgokat. Jó volt a tempó, ezért voltam elöl, és bár izgultam, mindent kontroll alatt tudtam tartani.”
A gyári ducatisok közül Francesco Bagnaia végzett előkelőbb helyen, egész pontosan a hatodik pozícióban. Az olasz egy gyenge start után zárkózott vissza az élbolyba, ám ott egy hiba miatt végül lecsúszott a pódiumról: „Több problémám is adódott, mert a hatodik helyről indultam, de a rajteszközöm nem működött. Tizenkettedik voltam az első kör végén, azt hiszem, de nagyon-nagyon erős volt a tempóm, így sok pozíciót vissza tudtam szerezni. Sajnos hibáztam egyet az 1-es kanyarban: tanulnom kell még ezeket a gumikat. Egy ilyen hiba elfogadhatatlan egy gyári csapatban, e nélkül a legjobb helyezésekért harcolhattam volna. Jack szélárnyékában haladtam, amikor észleltem, hogy nem tudom megfékezni a motort. Egyértelmű, hogy ez a hibám a dobogómba került.”
Bagnaia csapattársának, Jack Millernek a versenye elsősorban a Joan Mirrel történt incidens kapcsán maradt emlékezetes. Az ütközés kapcsán a két fél véleményét külön cikkben már megírtuk, ezen felül az eddig gyári versenyzőként két kilencedik helyezést begyűjtő ausztrál kapcsán azt érdemes még kiemelni, hogy elmondása szerint négy körrel a vége előtt problémái adódtak a karjával. A motorversenyzőket sokszor kínzó „bedurranásról” van szó, s Miller nem tudta megmondani, hogy a katari pálya sajátosságainak vagy az erős szélnek volt köszönhető a már az első futamon is előjövő gond, mindenesetre ki fogják vizsgálni, s még az sem kizárt, hogy a következő napokban megműtik Barcelonában.
Az élmezőny harmadik márkája, a Suzuki részéről Mir az említett incidensen túl nem igazán beszélt másról, csupán annyit jegyzett meg, hogy természetesen nem elégedett az eddig elért negyedik és hetedik helyezéseivel. Kollégája, Alex Rins ezúttal jobban szerepelt nála, hiszen negyedikként zárt: a szokásosan gyengébb kvalifikáció után ezúttal elég hamar felért a dobogós pozíciók környékére, és bár Rins úgy érzi, jó versenyt futott és jól is bánt a gumikkal, roppant nehéz dolga volt a Ducatikkal azok elképesztő végsebessége miatt. A spanyolnak egyébként volt egy majdnem-bukása is, amely után parádés mentés révén maradt csak a GSX-RR nyergében: „Nagyon ijesztő volt. A következő néhány körben három-négy méterre elkerültem azt az ívet. Az volt az egyik olyan kanyar, ahol utol tudtam érni a Ducatikat” – mesélte Rins, aki hangsúlyozta: nem elégedett, ugyanis több pontot és dobogókat szeretne gyűjteni. Erre legközelebb két hét múlva, Portimaóban lesz lehetősége.
Ha imádod a MotoGP-t és nem szeretnél semmiről lemaradni, akkor csatlakozz a Formula MotoGP Facebook-csoportunkhoz, ahol még több hírről és információról számolunk be a MotoGP és egyéb motoros bajnokságok kapcsán!
