A Bahreini és a Szaúd-arábiai Nagydíjak kényszerű törlése miatt március végétől május elejéig egyetlen nagydíjat sem rendeznek az F1-ben, azaz a Japán és a Miami Nagydíjak között öthetes szünetet tart a sportág, ami mostanában egyáltalán nem nevezhető megszokottnak – az alábbi összeállításban történeti kontextusba helyezzük ezt a hosszú kihagyást.
Utoljára közel másfél évtizeddel ezelőtt, 2012-ben kellett a rajongóknak több mint egy hónapot kiböjtölni futam nélkül, akkor viszont ez egy tervezett szünet volt: az azóta is megszokott négyhetes nyári pihenő egy héttel hosszabb volt a mostaninál, így a július végi Magyar Nagydíjat csak szeptember elején követte a Belga Nagydíj.
Ezt megelőzően az elmúlt évezred végéig kell visszamennünk hasonlóan hosszú kihagyásokért: 1999-ben két verseny törlése vezetett ahhoz, hogy a szezonnyitó után öt hetet kellett várni a második futamra: eredetileg az első (Zhuhaiban rendezett) Kínai Nagydíj követte volna két héttel az Ausztrál Nagydíjat, de ezt éppúgy nem tartották meg, mint a helyére kerülő Argentin Nagydíjat – utóbbi ország azóta se rendezett futamot.
Egy évvel korábban még furcsábban alakult a naptár, ekkor ugyanis a Mika Hakkinen és Michael Schumacher közötti epikus párharc utolsó felvonására kellett egy hónapnál hosszabb ideig várni, ezúttal az akkoriban a Portugál Nagydíjnak otthont adó estorili pálya biztonsági fejlesztéseinek elmaradása miatt, így a szeptember 27-i Luxemburgi Nagydíjat a suzukai évzáró mindenszentek napján követte.
Az 1991-es szezonban a második és a harmadik futam között telt el öt hét, egy ennél is hosszabb szünetet keresve pedig még egy évvel korábbra, azaz 36 évvel ezelőttre kell visszamenni: a március 25-i Brazil Nagydíjat és a május 13-i San Marinó-i Nagydíjat hét hét, azaz több mint másfél hónap választotta el egymástól.
Ha az F1 történetének első évtizedeit vizsgáljuk, természetesen ennél is hosszabb szüneteket látunk, és nem kizárólag a jóval rövidebb, eleinte 7-9, később 10-11 futamból álló versenynaptárak miatt. Az extremitásokat az 1960-as évek második felétől rendszeressé váló dél-afrikai szezonnyitó okozta, melyet éveken át január első napjaiban tartottak.
Az abszolút rekorder az 1965-ös szezon, mely a január elsejei Dél-afrikai Nagydíjjal kezdődött (azaz az edzéseket még az előző évben tartották), majd május 30-án rendezték a következő világbajnoki futamot Monacóban – igaz, időközben rendeztek öt bajnokságon kívüli futamot is, ahogy az akkoriban megszokott volt.
