A Formula-1 körforgásából a 2024-es Szingapúri Nagydíj után kikerült Daniel Ricciardo ritka interjút adott, amelyben betekintést adott abba, hogyan zajlanak napjai a versenyzés utáni életben. Szóba került az önkeresés, az F1-es emlékek, a grizzly medvék és a burjánzó szakáll is, amellyel a nyolcszoros nagydíjgyőztes egyre kevésbé felismerhető.
„Hát, az arcomat nem borotválom. Így érzem most jól magam” – kezdte a Formula1.com-on idézett Ricciardo, aki Ausztráliában mutatkozott a nyilvánosság előtt: kevés ilyen alkalomra volt példa eddig Szingapúr óta.
„Ez az év kicsit az önfelfedezésről szól. Nagyon sokáig éltem őrült, nagy tempójú életet, és idén egy kis nyugalomba süppedtem. Sok az időm. Túrákra megyek, pár héttel ezelőtt Alaszkában jártam, és bónuszként szét sem téptek a grizzlyk.”
„Igyekszem rájönni, ki is vagyok azon túl, hogy egy autóversenyző. Jobban értékelem a kis dolgokat, a család és barátok jelentőségét. Mindig a motiváció hajtott, aminek néha önzőség az eredménye. Most azt próbálom megtanulni, hogy kicsit önzetlenebb és jobb hallgatóság legyek” – mondta Ricciardo.
Valóban megtörténtek az F1-es győzelmek?
„Kiváló gyerekkorom volt, mindig hajtott, hogy olyan dolgokat csináljak, melyek megrémisztenek. Az egyik oka a versenyzésnek az volt, hogy rajtam kívül senki sem űzte. Ez volt az esélyem, hogy menőbb hivatásom legyen, mint bárki másnak. Csak felvágtam vele, de a felvágás végül nagyon jó helyre vitt az életben” – nosztalgiázott az ausztrál, akinek jelenleg az F1-es sikerek távolinak, szinte képzeltnek tűnnek.
„Néha elmerengek az olyan történéseken, mint Monaco megnyerése, és azon gondolkodom, valóban megtörtént-e. Mindig is szerettem versenyezni, de sosem hittem, hogy eljutok az F1-ig és ilyen karrierem lesz. Lépésről lépésre kell haladni. Ha túl messzire tekintesz előre, akkor minden rémisztőbben hat” – tekintett vissza a sikeres versenyzői pályafutásra Ricciardo.
