DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. április 13. szombat
F1

„Tudtuk, hogy ez nem egy egyszerű baleset”

Jules Bianchi egykori főnöke minden évben elmegy a tragédia helyszínére, és mindent meg akar tenni azért, hogy az F1 sose felejtse el a versenyzőt, akinek halála válaszutat jelentett a biztonság fejlődésében.

Idén lesz tíz éve annak, hogy Jules Bianchi végzetes kimenetelű balesetet szenvedett Suzukában, ahol a hétvégén a Japán Nagydíjat rendezik. A tragédia évfordulója kapcsán a RacingNews365 megkereste Graeme Lowdont, a Marussia csapatának egykori első emberét, akit arra kértek, idézze fel élete egyik legnehezebb napját.

„Tíz év egyrészt hosszú idő, másrészt vannak olyan pillanatok abból a napból, amelyekre úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna, és ez soha nem fog változni, mert ezt egyikünk sem fogja soha elfelejteni” – kezdte az 58 éves brit szakember.

lowdon



„Emlékszem, hogy a bokszfalnál ültem, és a körülmények elég borzalmasak voltak. A pálya melletti kamerák GPS-helymeghatározás alapján követik az autókat, láttuk, ahogy Jules körözött, aztán hirtelen a kamera megállt. Tudtam, hogy kicsúszott. Kezdetben elég nehéz volt kitalálni, hogy hol és mi történt.”

„Azt hittem, hogy egy kicsit messzebb csúszott ki” – folytatta Lowdon. „Aztán kiderült, hogy a pálya szélén lévő járművel ütközött. Amint láttuk, hogy egy kemény becsapódás történt a járművel, azonnal tudtuk, hogy ez nem egy egyszerű baleset lesz, amely után a versenyző a rádión jelenti, hogy jól van, és kiugrik. Ez most nem így történt.”

A sportágnak nem szabad elfelejteni Bianchit

Lowdon jelenleg Guanyu Zhou menedzsmentjének tagja, és 2022-ben a helyszínen élte át a kínai versenyző óriási bukását Silverstone-ban – ami régi sebeket tépett fel: „Az a pillanat felidézett néhány érzelmet Jules balesetét illetően. Valószínűleg a legerősebb a gyors és pontos információk iránti szükség volt. A silverstone-i balesetnél ez megtörtént, Suzukában viszont sokkal nehezebb volt.”

Miután Bianchit kórházba szállították, a csapat gondoskodott róla, hogy a versenyző családja minél előbb a helyszínre érkezzen: „Élénken emlékszem arra, hogy szoros kapcsolatban álltunk a családjával, különösen Philippe-pel, az édesapjával. Szinte azonnal megszerveztük a repülőjegyeket, hogy kijöhessenek.”

bianchi-2

„Szülőként magam is arra gondoltam, hogy fel sem tudom fogni, hogy érzik magukat, amikor ilyen hosszú utat kell megtenniük, és nem tudják, hogy mibe fognak belesétálni” – mondta Lowdon, aki a mai napig kapcsolatban áll Bianchiékkal:

„Szoros kapcsolatot tartok a családdal. Magáról a napról nem sokat beszélünk, nyilvánvaló okokból, de Jules-ról elég sokat. Nagyon fontos, hogy az emberek ne felejtsék el őt, s bár vissza nem hozhatjuk őt, mindent megtehetünk azért, hogy az emléke tovább éljen” – mondta, majd hozzátette:

„Jules a sportágért hozta meg a végső áldozatot, és a legkevesebb, amit tehetünk, hogy megőrizzük őt az emlékeinkben, emlékezzünk a szép időkre, és gondoskodunk arról, hogy a sportág ne felejtse el őt, mert egy nagy tehetség volt, akit túl korán elvettek tőlünk.”

A Bianchi-baleset válaszutat jelentett a biztonság fejlődésében

Ayrton Senna 1994-es halálos balesetéhez hasonlóan Bianchi tragédiája is új ösztönzést adott az F1 biztonsági fejlesztéseinek – többek között ez az eset indította útjára azokat a fejlesztéseket a versenyzők fejének védelmét illetően, melyek eredménye a halo, avagy a glória bevezetése lett 2018-ban, s az eszköz azóta számos más szériában is nélkülözhetetlen alkotóeleme a versenyautóknak.

Lowdon azonban rámutatott, hogy a glória önmagában nem jelent elegendő megoldást az összes problémára, már csak azért sem, mert hiába ez a baleset indította el a fejlesztést, Bianchit ez sem menthette volna meg: „Az egyik probléma a glória bevezetésekor az volt, hogy szinte minden balesetre megoldásként tekintettek rá.”

„Sajnos, a Jules-féle balesetnél a glória semmit sem változtatott volna a helyzeten, azt hiszem, ez mára már bizonyított tény. De vannak balesetek, ahol számított, így Monzában Lewis és Max esetében, Bahreinben Romain esetében, és persze Zhou baleseténél is” – mondta, majd így folytatta:

bianchi-3

„Egy másik egyszerű dolog, ami magy változást hozott, hogy nincsenek hatalmas nehéz járművek a pálya szélén, amikor alapvetően nagyon erős, de nagyon sérülékeny versenyautók haladnak el. És egy csomó más biztonsági változtatás is történt, például mostanában sokkal gyakrabban látunk piros zászlókat.”

„Ha tehát az örökséget nézzük, akkor ez a baleset számomra számos területen jelentett válaszutat” – mondta Lowdon, akinek elmondása szerint minden évben a Japán Nagydíjon és az évforduló idején is Bianchi és a családja jár a fejében, és soha nem mulasztja el, hogy meglátogassa a tragédia helyszínét:

„Minden évben visszamegyek Suzukába, még akkor is, amikor épp versenyzett ott az F1, és viszek néhány szál virágot a baleset helyszínére, mondok néhány szót, készítek egy képet, és elküldöm néhány ismerősnek. Idén is ezt fogom tenni, mert az a legfontosabb, hogy soha nem szabad elfelejtenünk őt.”

bianchi-1

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: