A Formula.hu FormulaPlusz rovatában is olvasható egy cikk arról, hogy bár megszerezte élete első F1-es dobogóját Oscar Piastri, de a versenytempó terén hatalmas volt a lemaradása Lando Norrishoz képest, és igazából a McLaren többiekhez viszonyított fölénye miatt tudott harmadik lenni – a virtuális biztonsági autó nélkül többet kapott volna Norristól, mint amennyit a brit kapott Max Verstappentől.
Piastri azonban beszélt is arról, hogy ez miért van így: nem próbálta meg szépíteni a teljesítményét, ellenben rámutatott arra a faktorra, ami az újoncok dolgát rendkívül megnehezíti az F1-ben.
„A futam bizonyos szakaszaiban egyszerűen nem voltam elég gyors. Az ilyen futamok, amikor jelentős a gumikopás, valószínűleg a legfontosabb dolog, amin dolgoznom kell még. Ez egyelőre eléggé új számomra, mert az utánpótlás-szériákban nincsenek ilyen versenyek, ezt csak úgy lehet megtanulni, ha az F1-ben részt veszünk ilyeneken” – magyarázta az ausztrál, rámutatva arra, hogy az F1 annyira endurance-versenyzés, hogy ilyen szintű gumimenedzselésre máshol nincs szükség.
„Ha újrakezdhetném ezt a futamot, akkor már másképp csinálnám meg, másképp csinálnék pár dolgot. De ez is része a tanulási folyamatnak” – tette hozzá Piastri.
Ez egy speciális F1-faktor
A gumik menedzselése óriási tudomány az F1-ben, ugyanis ez nem olyan egyszerű, hogy menjünk lassan, fékezzünk korán, gyorsítsunk későn. Úgy kell gyorsan menni, hogy közben az abroncsok a lehető legkisebb terhelést kapják, ideális hőmérsékleti tartományban maradjanak (ne melegedjenek el, de ne is veszítsenek a megfelelő tartományból), de közben mégis meglegyen a szükséges tempó.
Lewis Hamilton vagy Max Verstappen abszolút nagymestere ennek a műfajnak, míg például Charles Leclerc a mai napig nem tekinthető annak – mint ahogy mondjuk Lando Norrisnak sem feltétlenül ez az igazi ismérve.
A brit ezzel együtt jelentősen, körönként átlagosan hat-hét tizedmásodperccel volt gyorsabb Japánban Piastrinál úgy, hogy nem koptatta jobban az abroncsait, de amikor az ausztrál emelt volna a tempón, az egyszerűen nem sikerült.
„A tempó mellett a gumimenedzseléssel sem voltam elégedett. Az első etapban úgy éreztem, hogy mindenki nagyon lassan autózik, aztán amikor megpróbáltam egy kicsit nyomni, akkor a gumik azt egyszerűen nem engedték meg. Szóval ezen dolgozni kell, úgy egyszerűen a versenytempómon. Ezt nem lehet könnyen megtanulni, egyszerűen meg kell tapasztalni az ilyen futamokat. Az egykörös tempómmal sikerült javulnom az év eleje óta, de az ilyen típusú futamokon még nem” – magyarázta az ausztrál.
A mérnök nem aggódik
Piastri versenymérnöke, Tom Stallard szerint ez egy tanulható, fejleszthető dolog, ami az újoncok számára mindig feladja a leckét – hogyan kell úgy gyorsan menni, hogy közben életben maradjanak a gumik.
„Ez nem úgy megy, hogy megtanuljuk a versenytempót, itt bizonyos készségeket kell kifejleszteni ahhoz, hogy azokkal lehessen élni a futamokon. Egy ilyen futamon számít minden: a gumik gyorsnak kopnak, az autó pattog itt-ott, másképp kell gumit menedzselni a gyors kanyarokban és a lassúakban. Ezért szükséges ehhez idő” – magyarázta Stallard.
„Ez egyszerűen egy újoncfaktor. Viszont azt nézem mindig, hogy megvan-e a nyers tempó, és az megvan, mert azt láttuk, látjuk az időmérőkön. Az a lényeg, mert a versenytempó elérése, a futamok összerakása tanulható, azon könnyebb dolgozni. Viszont pengeélen táncolni egy ilyen pályán, mint Suzuka, és abból egy jó időmérős kört összerakni… az nehezebb” – tette hozzá.
