Pontosan egy évvel ezelőtt, augusztus elsején jelentette be az Aston Martin, hogy Fernando Alonsót igazolja le a visszavonuló Sebastian Vettel helyére. A német klasszis emlékezetes módon a Magyar Nagydíj csütörtöki sajtónapján közölte, hogy az idény végén távozik a száguldó cirkuszból, a csapat ekkor mérlegelte a lehetőségeit, az Alpine-tól igazi ajánlatot sosem kapó Alonso pedig nem sokat gondolkodott, igent mondott Lawrence Stroll megkeresésére.

Mindezt a nyári szünet és a tervezett pihenés első napján, a  Magyar Nagydíjat követő hétfőn tudatta a világgal egy közlemény formájában az Aston, Alonso lépését pedig a legtöbben egyáltalán nem értették akkoriban. 

„Az Aston Martin csapatában egyértelműen megvan az energia és az elköteleződés a győzelemhez, éppen ezért az egyik legizgalmasabb alakulat jelenleg a Formula-1-ben” – nyilatkozta a kétszeres F1-es világbajnok a csapat közleményében. „Sok éve ismerem Lawrence-t és Lance-t, és eléggé nyilvánvalóan, hogy megvan bennük az ambíció és a szenvedély, hogy sikeresek legyenek az F1-ben.”

„Láttam, ahogy az alakulat szisztematikusan csábította a nagyszerű embereket, akiknek győztes múltjuk van, és tisztában vagyok az új silverstone-i létesítményekbe fektetett erőfeszítésekkel is. Senki nem mutatott nagyobb jövőképet és abszolút elköteleződést a győzelem iránt jelenleg a Formula-1-ben, éppen ezért ez egy izgalmas lehetőséget jelent számomra.”

„Sok éve ismerem és csodálom Fernandót, és mindig is egyértelmű volt, hogy elkötelezett nyertes, akárcsak én” – idézi az Aston oldala az idősebb Strollt. „Azt a célt tűztem ki, hogy a legjobb embereket gyűjtsem össze, a legjobb erőforrásokat és szervezetet építsem fel, így sikerrel járjunk ebben a nagyon versenyképes sportban. A tervek kezdenek testet ölteni Silverstone-ban. Természetesnek tűnt, hogy Fernandót hívjuk meg, legyen része egy győztes csapat fejlődésének” – tette hozzá Lawrence Stroll.

Mike Krack így fogalmazott: „Szemtanúja voltam annak az izgalomnak, amely a mérnöki csapatban és a teljes szervezetben támadt a hírre, hogy lehetőség lesz együtt dolgozni Fernandóval. Tisztában vagyunk vele, hogy szinte mindenki tanulhat egy Fernando kaliberű és tapasztalatú versenyzőtől. Magabiztosak vagyunk, hogy inspirálni fog mindenkit, lépjünk egy szintet, ez pedig csak fokozni fogja a csapatban tapasztalható, már most fertőző energiát.”

„Úton vagyunk, hogy egy győztes szervezetet hozzunk létre, és egyértelmű, Fernando felgyorsítja ezt a folyamatot, teljesítményt hoz a csapathoz, melyet büszkén fogadunk el. Örömünkre szolgál, hogy Fernando és Lance jövő évi versenyzői felállásunkban szerepel: a tapasztalat és ifjúság kombinációja hihetetlenül erős lesz majd. Mindkét versenyző várja, hogy együtt versenyezzen és dolgozzon. A csapat új vezetése az AMR23 fejlesztésére fókuszál. Lenyűgöző, hogy ők és jövőbeli projektjeink profitálni fognak abból a tudásból és rutinból, melyet Fernando hoz magából” – zárta Krack.

Miért döntött így Alonso?

A bejelentés sokkolta a világot, hiszen az Alpine egy felfelé ívelő alakulat benyomását keltette, amely a konstruktőri negyedik helyen tanyázott, míg az Aston Martin ekkor a kilencedik pozíciót foglalta el. A döntés hátterében két indok állt: egyrészt Alonso és Lawrence Stroll jó privát kapcsolata, amely üzleti tevékenységekben is manifesztálódott – amikor Vettel csütörtökön közölte a csapatvezetéssel a döntését, Stroll felhívta Alonsót az üres ülés miatt, aki egyszerűen igent mondott neki.

A másik indok az Alpine ezen a napon még kevésbé látható helyzete volt: Otmar Szafnauer csapatfőnök háta mögött, feje felett Laurent Rossi és a sleppje egyszerűen képtelen volt elintézni bármit, és megfelelő kommunikációt alkalmazni a versenyzőkkel kapcsolatban.

Alonso egyszerűen nem kapott ajánlatot, úgy érezte, hogy a visszavonulására várnak, hogy beültethessék a helyére Oscar Piastrit, így bár az enstone-i társulattal tért vissza az F1-be, és úgy tűnt, hogy segíteni akar korábbi csapatának a felemelkedésben, alig másfél év alatt kihűlt ez a kapcsolat. Az Astonban látta a potenciált, és ez a bejelentés utáni versenyek során azért valamennyire már a nagyközönség számára is láthatóvá vált, hiszen az istálló elkezdett javulni, de abban azért ekkor még teljesen biztosak voltunk, hogy a spanyol nem szakmai döntést hozott.

Mi történt azóta Alonsóval?

Meseszerű kapcsolattá vált Alonso és az Aston házassága. A spanyol kivirágzott, otthon érzi magát, vezeti a csapatot és Lance Strollt, az eredmények pedig minden várakozást felülmúlnak: az AMR23-as a szezon első szakaszában nagyjából a második legjobb autónak számított a mezőnyben, így Alonso rögtön három dobogóval kezdett, és az első hat futam során ötször állt a pódiumon, csak a bakui negyedik hely lógott ki ebből.

Monaco után azonban megérkeztek a riválisok fejlesztései, az Aston pedig nem tudott akkora lépésekben haladni, mint a Mercedes, a Ferrari, vagy éppen a McLaren, így az azóta eltelt hat futamon csak egyszer, Kanadában állt dobogón, két ötödik, két hetedik, és egy magyarországi kilencedik hely jutott számára, a visszaesés egyértelmű.

Ennek ellenére 12 futam alatt 6 dobogó, 149 megszerzett pont és bajnoki harmadik hely a mérlege Alonsónak az Astonnál úgy, hogy előtte az Alpine-nal két év és 44 futam alatt egyetlen egyszer állt pódiumon, illetve 81-81 egységet gyűjtött abban a két idényben egy bajnoki 9. és egy 10. hely mellett. 

Hol tart most az Alpine?

Ami pedig az Alpine-t illeti: Enstone fejére omlott minden. A bejelentés akkora port kavart, hogy Luca de Meo nagyfőnök is kérdőre vonta a stábot, Rossi pedig Szafnauert tolta az újságírók elé, hogy magyarázza el a helyzetet úgy, hogy a csapatfőnöknek igazából sem köze, sem hatása, sem rálátása nem volt a dolgok menetére. Mindezt jelentősen tetézte az Oscar Piastri körüli botrány, hiszen a fiatal ausztrált előbb bejelentette az Alpine, mint 2023-as pilótáját, majd a versenyző maga közölte, hogy nem, ő nem fog a franciáknál vezetni, majd nem sokkal később a McLaren is bejelentette őt Daniel Ricciardo helyére.

Az Alpine és a McLaren végül jogi úton rendezték az ügyet, a folyamat során pedig kiderült, hogy Rossi és csapata egyszerűen nem tartotta be a határidőket, és nem küldte el Piastrinak azt a szerződést, amit el kellett volna, a fiatal így közben már aláírt a McLarenhez, amit az illetékesek a szerződések szövegezése értelmében teljesen jogszerűnek találtak. Az Alpine így megkapta a második hidegzuhanyt is, a kétszeres világbajnok után a saját nevelésű fiatal tehetség is ott hagyta őket.

Így érkezett meg Pierre Gasly azzal a PR-találmánnyal, hogy tisztán francia felállást szeretnének Esteban Oconnal. Az eredmények azonban nem igazán jönnek: az Alpine jelenleg csak hatodik a pontversenyben, Ocon és Gasly közös erővel is alig több, mint harmadannyi pontot szerzett eddig idén, mint Alonso az Astonnal egymaga, és nincs is reális esélyük előrébb keveredni.

Alig egy évvel az Alonso-ügy kirobbanása után pedig újra személycserék miatt került a középpontba a csapat: kirúgták Rossit, majd a nyári szünet előtti utolsó hétvégén kirúgták Szafnauert, kirúgták az istállót három és fél évtizede szolgáló Alan Permane-t, és elhagyta őket Pat Fry. Nem mondhatjuk, hogy előrébb tartanának, mint egy éve ilyenkor, sőt...

Az Alpine-ról Pitwall című műsorunk legutóbbi adásában is beszéltünk: