Az Aston Martin új hátsó szárnnyal jelent meg az Azerbajdzsáni Nagydíjon a pálya alacsony leszorítóerőt igénylő karakterisztikája miatt, de az elem DRS-nyitási problémát okozott, amely mind a két időmérőn hátráltatta a versenyzőket, a hátsó szárny kilengett és csak időszakosan nyílt. Azonban sem a sprinten, sem a futamon nem jött elő újra a probléma, Fernando Alonso pedig végül negyedik helyet szállított a csapatnak, egyetlen másodperccel a dobogótól. A csapatfőnök árulta el, az Aston Martin egy rögtönzött megoldással hárította el a problémát.
„Nem mondhatom el, pontosan mit csináltunk, de nem áll távol a WD-40-től!” – válaszolt nevetve Mike Krack az Autosportnak. Ez alapján az Aston Martin szerelői valamilyen kenőanyagot használtak, hogy megkönnyítsék a DRS mozgását.
Mivel a változtatás a sprintszétlövés után történt, már parc fermé-szabályok voltak érvényben: az Aston Martin keze meg volt kötve, de biztonságra hivatkozva a csapattagok engedélyt kaptak az FIA-tól, hogy az autóhoz nyúljanak.
„Az autó ilyenkor parc fermében van, már nem szabad sok mindent csinálni. Igyekeztünk megtisztítani a felületeket és ellenőrizni a réseket. Mindent az FIA felügyelete alatt végeztünk, de segítőkészek voltak velünk. Láthatták, hogy az egyik szárnylapot is kicseréltük Fernando autóján. Ez egy rutinellenőrzés után történt, hiszen nagyobb terhelés éri az elemet, ha állandóan aktiválni próbáljuk a DRS-t, de nem mozdul. Biztonsági okból akartuk a cserét” – mondta a csapatfőnök. Hozzátette, egy alaposabb vizsgálatot folytatnak le, Miamiban pedig már végleges megoldást alkalmaznak a hátsó szárnyon.
Nem a DRS-zóna volt az Aston problémája
Az egykörös és a versenyteljesítmény között egyértelmű volt a kontraszt az Aston Martinnál a bakui hétvégén. Kézenfekvő magyarázat lenne a DRS hiánya a célegyenesben (ahol a zónát 100 méterrel rövidítették), de Krack állítja, Alonso és Stroll nem itt veszített igazán. A spanyolnak is volt egy korábbi nyilatkozata, miszerint a DRS-probléma két tizedmásodpercet vett el, míg a lemaradás az első helyhez képest Q3-ban egy, az SQ3-ban 1,3 másodperc volt.
„Inkább zavaró tényező volt, mint valódi hátrány” – nyilatkozta a csapatvezető. „A hátsó egyenesben működött a DRS, így nyilván jelentett egy kis büntetést, de a sprinten és futamon már működött. Az elemzés alapján az időmérőn főleg a második szektorban vesztettünk, ami nem DRS-zóna. Mivel zavaró tényező, a csapat a problémára összpontosított, és azt hiszem, sikerült orvosolni. Jobb lett volna korábban megoldani, vagy ha nem is fordul elő, de végső soron nem tartom túl nagy drámának.”
