Anno a 2000-es évek elején Schumacher a Toyota csapat tagjaként hajtott, és szerinte a japánok esete az élő példája annak, hogy egy újonnan csatlakozó márka, amely temérdek pénzt költ el arra, hogy élcsapat lehessen, az nem mindig válik be. Ezzel az esettel hozta párhuzamba a német az Aston Martin gárdáját, amely már majdnem kétszáz alkalmazottat vett fel ahhoz, hogy a királykategória nagyágyújává léphessen elő.
Az AMR22 Bahreinben nem nyújtott komoly teljesítményt. Az időmérőn a Sebastian Vettelt helyettesítő Nico Hülkenberg csak a 17., Lance Stroll pedig a 19. helyre fért be. A versenyen Stroll mindössze a 12. helyre tudott előrelépni, a beugró pedig utolsóként kocogott be.
Schumacher úgy véli, az autó nem nagyon áll a helyzet magaslatán, és amúgy sem tudnak az élmezőnybe keveredni. Ez pedig komoly bonyodalmakkal járhat. Az expilóta többek között így nyilatkozott minderről az AvD Motor & Sport Magazin német tv-műsorban: „Úgy halljuk, az autó maga egy katasztrófa. Ráadásul a jelek szerint most már a csapattulajdonos is ott ül a megbeszéléseken, és bele akar kontárkodni abba, mit hogyan kéne csinálni. Ebben az esetben nagyon kacifántossá válhatnak a dolgok.”
Véleménye szerint a csapat elvesztette a fonalat, túl gyorsan akartak sok mindent elérni, de ez nem így működik a száguldó cirkuszban, illetve: „Nem lehet csak úgy fogni egy csomó embert és egy csomó pénzt, beletenni őket egy fazékba, azt rövid ideig kavargatni, és abban bízni, hogy rögtön valami jó sül ki az egészből. Ez a buldózeres megközelítés a Toyota esetében is csődöt mondott.”
Egy másik egykori, szintén német F1-es versenyző, Christian Danner is osztja Schumacher álláspontját a silverstone-i alakulatra vonatkozóan. „Az Aston Martin elődje egy kicsi és hatékony istálló volt” – mondta Danner, majd még odaszúrta: „Ha berobbansz egy csomó lóvéval, az nem jelenti azt, hogy ezzel párhuzamosan minden jobb lesz.” Még hozzátette, nemcsak, hogy a nagy tőke a bajok okozója lehet, de Lawrence Stroll sem híres az érzékenységéről.
