Mozdítsd ki!
Manapság a gyerekek mellett állandóan ott vannak a szülők. Fuvarozzák őket az iskolába, elkísérik őket a délutáni edzésre, sőt még a hétvégéket is úgy alakítják, hogy mindig szem előtt tudják tartani a kis csemetét.
De ez még mindig a jobbik eset, hiszen sajnos észrevehetően sokkal többet töltenek a gyerekek zárt térben otthon, mint mondjuk 10 vagy 20 évvel ezelőtt. Talán éppen ezért tolódott ki az az ideális életkornak gondolt időszak, amikor a gyereket a szülő már elengedi az iskolába busszal vagy éppen egyedül a boltba. Pedig ezek az apró dolgok nagymértékben hozzájárulnak a megfelelő önállóság kialakulásához és ezzel együtt az önbecsülés kialakulásához is.
Ha szeretnéd kicsit kimozdítani a gyereked a televízió elől, nézz körül a Játékligetnél kapható mozgásfejlesztő játékok között!
Különféle szülőtípusok
Amikor arra kerül a sor, hogy a gyerek elmegy délután a barátaihoz, vagy szeretne egy ottalvós pizsipartyra átmenni a suli legmennőbbjéhez, a szülők különböző módon reagálnak. Vannak, akik gondolkodás nélkül nemet mondanak, vannak, akik szívesen elengedik a gyereket és vannak olyanok is, akik bár elengedik, de legszívesebben nemet mondtak volna.
- Helikopter és drón szülők
Bár a megnevezés elég érdekes, könnyen felismerhető, milyen szülőtípusra is gondolunk. Ezen szülők ugyanis folyamatosan kontrollálják és szemmel tartják a gyereket, akár egy felettük köröző helikopter. Annyi a két elnevezés közt a különbség, hogy a drón szülők mindezt nem tényleges jelenléttel, hanem okostelefonok és applikációk segítségével teszik.
A túlzott féltés és a folyamatos korlátozás azonban nem egészséges, hiába is gondoljuk, hogy mindezzel biztonságban tarthatjuk a gyermeket, ez csupán ahhoz fog vezetni, hogy a gyerek nem lesz képes a későbbiekben sem önállósodni. Ahhoz, hogy a gyermek megfelelően tudjon fejlődni, szükség van egy bizonyos mértékű szabadságra, amely hozzásegít az önállósodáshoz.
- Világítótorony szülők
Bár nehéz megtalálni az “arany középutat”, ami a szülők számára megnyugvást, a gyermek számára pedig bizonyos fokú szabadságot jelent, úgy tűnik, a “világítótorony” típusú szülőknek sikerült. Ez a féle szülői magatartás ugyanis azt jelenti, hogy a szülő távolról tartja szemmel a gyermeket, de mégis ott van mellette, ha az úgy érzi, szüksége van rá. Ennek a magatartásformának a gyakorlásához jó ötlet lehet, ha mielőtt önállóan engedjük közlekedni a gyereket, előtte többször közösen végig járjuk az útvonalat, és csak veszély esetén szólunk bele a gyerek közlekedésébe.