Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire rendkívüli helyzetet teremtett világszinten, a gazdasági élet számos területén az új típusú koronavírus megjelenése, illetve a terjedésének visszaszorítására hozott intézkedések, amelyek nyomán számos ország betiltotta a tömegrendezvényeket, ezzel tulajdonképpen ellehetetlenítve a sporteseményeket.
A Formula-1 egyelőre igyekszik állni a sarat: a szezonnyitó Ausztrál Nagydíjat menetrendszerűen megrendezik ezen a hétvégén, és az esélyekkel dacolva Bahreinben is olyan szélsőséges döntéseket hoztak, amelyek – jelen állás szerint – szavatolják a verseny lebonyolítását. Az F1 történetének eddigi 1018 futama során eddig egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy egy nagydíjhétvégét üres lelátók előtt, nézők nélkül tartsanak, viszont az 1020.-on, a jövő hétvégén pontosan ez fog történni.
Bahrein egyébként elővigyázatosságból már korábban elrendelte, hogy a leginkább fertőzött területekről, így Olaszországból érkezők csak 14 napos karantén után léphetnek be az országba, de egy friss módosítás értelmében az F1-gyel utazókkal kivételt tesznek, így a Ferrarinak és az Alpha Taurinak sem kell kihagynia az eseményt. A csapattagoknak így is át kell esniük egy egészségügyi ellenőrzésen, de ha tünetmentesek, azonnal beléphetnek az országba.
Ez sem lenne elegendő intézkedés, hiszen a csapatszemélyzet nem közvetlen járattal, hanem átszállással érkezett volna Ausztráliából Bahreinbe, az arab országban pedig ezt is fenntartásokkal kezelték, hiszen a Szingapúrban vagy Abu Dhabiban történő átszállások során bárki ki van téve a fertőzésveszélynek az F1-es résztvevők közül. Ennek megoldására a Formula-1 intézkedett, és egy charterjáratot indít a Melbourne-ben tartózkodó személyzet számára, akik így közvetlenül eljuthatnak Bahreinbe anélkül, hogy bárki mással érintkeznének.
Ilyen szélsőséges lépések nyomán sikerült elérni, hogy a Bahreini Nagydíj megtörténhessen, és a szintén veszélyben forgó Vietnámi Nagydíjhoz valószínűleg szintén hasonló intézkedésekre lesz szükség – ám a Forbes F1-es szakírójának érvelése szerint kicsi az esélye annak, hogy további zártkapus futamokat tartsanak a szezon során.
Persze ahol nem adnak el jegyeket egy nagyszabású sporteseményre, ott valamelyik érdekelt biztosan pénztől esik el, de a Formula-1 sajátos pénzelosztási rendszere miatt ebben a sportban a pályákat különösen fájdalmasan érinti ez, hiszen többségük bevétele kizárólag a jegyeladásokból származik, és nem kapnak részesedést a közvetítési jogdíjakból, mint ahogy az más sporteseményeknél szokás.
A pályák a jegyeladásokból szerzett bevétele általában a saját fenntartási, működési költségeik fedezésére elég, az F1-nek fizetett nagydíjrendezési jogdíjakat így már nem ők teremtik elő: ez a tekintélyes összeg kormányzati támogatás formájában érkezik meg. Tavaly a teljes szezon során az F1 600 millió amerikai dollárt szedett be a rendezési jogdíjakból és ez az összeg jelenti 60%-át annak a nagyjából egy milliárd dolláros közös alapnak, amelyet a csapatok között osztanak szét. Ez a pénzjutalom pedig nem elhanyagolható összeg az istállók működési költségeikben – a nagyobb csapatok számára hozzávetőlegesen a bevételeik harmadát, a kisebbek esetében a bevételeik felét teszi ki.
A bahreini pálya viszonylag könnyen megteheti, hogy futamot rendezzen jegybevételek nélkül, hiszen azon kevés versenyhelyszín közé tartozik az F1-es naptárban, amelyek állami tulajdonban vannak, a többségüket ugyanis privát cég birtokolja – így például a Hungaroringet is. A jelentős állami tartalékokkal rendelkező Bahreinnek nem esik nehezére most az egyszer pótolni a jegyeladásokból származó hiányt a saját létesítményén, más pályák azonban nem engedhetnek meg maguknak efféle „könnyelműséget” – érvel a Forbes.
Ha egy privát tulajdonú pálya belemenne az üres lelátók mellett, tehát számára bevételmentesen zajló futamrendezésbe, akkor nemes egyszerűséggel csődbe menne. Az egyetlen túlélési útvonal, ha a pálya a saját fenntartási költségeit is az államtól kapott, előzetesen megállapított összegű támogatásból állná, így viszont nem tudná az F1 által kért teljes versenyrendezési jogdíjat kifizetni – az F1 persze már ennek tudatában menne bele a nézőtlen futamrendezésbe, ami a saját üzlete számára továbbra is kifizetődő, hiszen a nézők nagy része nem a helyszínen követi az eseményeket. Nem igaz viszont ugyanez a csapatokra, amelyek bevételének jelentős részét a futamrendezési jogdíjak teszik ki, és ha annak mértéke jelentősen megcsappan, akkor kisebb tortát szeletelhetnek. A pénzdíjaktól jobban függő kisebb istállók számára pedig emiatt végzetes is lehetne, ha a koronavírus miatt a közönség nélküli nagydíjak sorjáznának egymás után. Persze az sem feltétlenül jobb, ha egyáltalán nem tartják meg a versenyeket, mert bár akkor megtakarítják a részvétellel járó költségeket, ám a jogdíjakból járó, és akár más szponzori pénztől ugyanúgy elesnek. Viszont ebben az esetben legalább világszínvonalú pályáknak nem kellene lehúzniuk a rolót.
Összetett helyzet elé állította mindenesetre a koronavírus a világgazdaságot, azon belül pedig nagy sportágak fenntarthatóságát is. Bárhogy is folytatódjon a történet, az azért valószínű, hogy üres lelátók mellett nem nagyon lesz több F1-es futam, mert több érdekelt jár vele rosszul, mint amennyi jól.
