Nissany igazi versenycsalád sarja, Budapesten élő édesapja, Chanoch többszörös magyar formulaautós bajnok, aki pályafutása során a Jordan és a Minardi istállóknál is tesztelt F1-es versenygépeket. Csemetéje már megjárta a nemzetközi létra számos fokát: versenyzett az F3-as Európa-bajnokságon, futamgyőzelmeket és remek összetettbeli eredményeket ért el a World Series by Renault utódsorozatában, 2018-ban pedig az F1 felé vezető út utolsó állomásaként számon tartott F2-ben versenyzett.
Roy 2019-ben nem a versenypályán, inkább a háttérben készült, s immáron azt is tudjuk, hogy mire: az évadzáró Abu Dhabi Nagydíjat követő tesztelésre a Williams istállótól kapott behívót, ahol kedden délután és szerda délelőtt vezetheti az FW42 típusjelű, Mercedes-erőforrással hajtott versenygépet. A mindig jókedélyű pilótát a 41 körös délutáni menet után kaptuk el egy beszélgetésre, amely során megcsillogtatta magyartudását is.
Milyen volt a nap?
Hihetetlen! Nagyon jó tapasztalat, de persze nem ez számít, hanem az, hogy mennyit tanultam. Pontosan négy körre volt szükségem ahhoz, hogy kényelmesen érezzem magam az autóban, tudjam, mi újság az autóban és mire vagyok képes. Attól kezdve egészen jól alakultak a dolgok, egyre jobban értettem az autót és a feladatokat. Lépésről lépésre javítottam a tempómon, egészen az utolsó körig. Elvégeztünk néhány műszaki módosítást annak érdekében, hogy jobb legyen a balansz. A végén beszámoltam a tapasztalatokról a mérnöki megbeszélésen. Minden jól sikerült, a tervezett célokat elértük, sőt, még annál többet is. Már alig várom, hogy holnap újra autóba ülhessek.
Tavaly az F2-ben szerepeltél, az utóbbi néhány hónapot azonban nem a versenypályán, inkább a háttérben töltötted készülődéssel. Milyen volt így visszatérni, ráadásul kapásból egy F1-es autó volánja mögött?
Nagyon, nagyon sokat készültem, speciális edzéseket végeztem a Williams gyárában, ahol technikai képzésben is részt vettem. Mindent megtettem annak érdekében, hogy felkészülten érkezzek, ismerve az autó minden porcikáját, valamint azokat a dolgokat, amiket a pilótafülkében ülve kell csinálnom. Úgy gondolom, hogy a felkészülés jól sikerült, hiszen simán ment minden procedúra, amit az etapok során kellett végrehajtani az autóban. A kemény munka kifizetődött, szerintem nem lehetek elégedetlen a mai teljesítményemmel és úgy gondolom, hogy a csapat is elégedett. Sokat kell még tanulnom, több időt kell az autóban töltenem ahhoz, hogy ideális legyen a tempóm, de biztos vagyok benne, hogy jó irányba haladunk.
Kaptál valamilyen értékelést a csapattól a mai napon végzett munkáddal kapcsolatban?
Nagyon elégedettek voltak a visszajelzéseimmel és azzal, hogy mindent végrehajtottam. Nem volt egyszerű dolgom, de a lehető legjobb eszközök álltak a rendelkezésemre ahhoz, hogy megoldjam a feladatot.
Mondhatjuk azt, hogy bár megterhelő volt a nap, mégis élvezted?
Nagyon. (nevet) Hogy lehetne ezt úgy csinálni, hogy nem élvezem?
Néhány évvel ezelőtt már volt egy teszted F1-es autóval. Milyen a mostani tapasztalat az akkorihoz képest?
Ezek a modern autók teljesen másak, mint annak idején, erő és tapadás tekintetében is. Ezek a kocsik sokkal tapadósabbak, elképesztő a leszorítóerő és a G-erő a kanyarokban. Ebből kifolyólag roppant nehéz feltérképezni egy ilyen gépezet határait, de ez a jó pilóta igazi próbája, itt lehet felmérni, hogy mire vagy képes. Hiszek benne, hogy ma jó munkát végeztem, holnap pedig még többet akarok dolgozni.
Milyen például az F1-es közeg az F2-höz képest? Tényleg olyan elképesztő a különbség, mint amilyennek a külvilág számára tűnik?
Az F2 egy roppant professzionális bajnokság és közeg, ám az F1-ben gyárak vannak jelen, a csapatok pedig pusztán nyersanyagokból állítják elő ezeket az autókat és ez egész egyszerűen lenyűgöző. Ha valaki bemegy egy ilyen gyárba körbenézni, és meglátja a gépeket, amelyekkel gyártanak, a tervezőirodát, majd belegondol abba, hogy itt mi zajlik, akkor rá kell jönnie, hogy ez hihetetlen. Vezetni ennek a munkának a gyümölcsét, az autót, egy ilyen pályán, pláne Abu Dhabiban, villanyfényben, azt az érzést szavakkal nem lehet kifejezni.
Mit jelent számodra az, hogy édesapád után te vagy a második izraeli pilóta, aki F1-es autót vezethet?
Nagy dolog, de még mielőtt arról beszélnénk, hogy melyik országból jöttem, fontosnak tartom megjegyezni, hogy mennyire csodás dolog volt ma két világbajnokkal, Vettellel és Raikkönennel együtt lenni a pályán. Ez már önmagában is egy érdem. Majdnem húsz évig dolgoztam annak érdekében, hogy eljussak idáig, és most, amikor itt vagyok, már inkább azzal foglalkozom, hogy mi a dolgom, nem pedig azzal, hogy hová kerültem. Egyébként, mint mondtam, szerintem hatalmas dolog az országom számára is, hogy itt lehetek, ugyanakkor úgy érzem, hogy ebben Magyarországnak, a magyar népnek is fontos szerepe van. Sosem titkoltam, hogy a szívemben magyarnak is érzem magam, hiszen ott nőttem fel, Kecskeméten kezdtem a versenyzői karrieremet 2004-ben. Magyarország nyitotta meg számomra az ajtót a motorsport felé, így az ország mindig velem van. Számomra egyetlen hazai pálya létezik, az pedig a Hungaroring. Kizárólag ott érzem otthon magam. Lehet, hogy izraeli zászló van az autómon, de Magyarország is mindig velem van. Csak remélni tudom, hogy talán ott is lehetőséget kaphatok arra, hogy F1-es autót vezessek.
Mennyi időt töltesz mostanság Budapesten?
Budapest a második otthonom. Amikor Európában vagyok, mindig töltök ott néhány napot a versenyzéssel kapcsolatos utazások között. Ott van a saját edzőtermem, sok barátom, az édesapám barátai, akikkel én is jóban vagyok. Sok szállal kötődöm Budapesthez.
Végezetül: Milyen program van betervezve szerda délelőttre?
Lesz néhány további hosszabb etap, hogy minél több kilométert teljesítsek. Némi aerodinamikai teszt is lesz. Sűrűnek ígérkezik a program, de biztosan jó lesz!
