Az aerodinamikai szabályok, melyeket 2019-re módosítottak, egyértelműen fogalmaznak az első szárnnyal kapcsolatban: a szárnynak öt vízszintes elemből kell állnia (ezek elnevezése a szaknyelvben flap), melyek az egyszerű kialakítású szárnyvéglaphoz csatlakoznak. Ezzel a szabályozással száműzték a számos apró elemmel komplexszé vált kialakításokat, melyek az előzést nehezítő légörvényekért feleltek.
Ha megnézzük az eddig bemutatott első szárnyakat, azok nagyon hasonlóak: a Mercedesé, Williamsé, Red Bullé, Toro Rossé és Haasé szinte teljesen egy kaptafára készült. Azt gondolhatnánk, hogy ezen a területen nincs nagy mozgástér – egyes csapatok azonban bebizonyították, hogy van, közülük pedig érthetően a Ferrari kapta a legnagyobb figyelmet.
A Ferrari szárnyán az alsó három flap csatlakozik a szárny középső, szabványosított területéhez: már ez is különbség más csapatokhoz képest, amelyeknél többnyire egy vagy két elem van a középső területhez kapcsolva. Ezt követően a szárnyak szemből (lásd a lenti képet) jól látható ívet írnak le.
Az Autosport szakértője, Gary Anderson így jellemzi az íveket: „A flapek belső része jobban lefelé hajlik, mint a legtöbb másik csapaté, sokkal inkább belső véglapként működve. A szárnyak külső része, ahol lefelé, a véglapok irányába hajlanak, különös.” A szaklap másik írója, Jake Boxall-Legge még szemléletesebben leírja, miért érdekes ez a második görbület: „Azon a ponton, amelyen az elemek a véglapokkal találkoznak, láthatóan csökken a támadás dőlésszöge: ez végső soron lecsökkenti a leszorítóerőt, de több kontrollt tesz lehetővé, mivel a légáramlás kevésbé hajlamos a leválásra.”
A Ferrari tehát lényegében eltereli a levegőt a kerekek elől, ellentétben a legtöbb rivális csapat filozófiájával. Nagy húzásnak tűnhet, Anderson mégis úgy véli, a csapat mérnökei járnak tévúton a többiekhez képest: „Igen, leszorítóerőt produkálni az abroncs előtt mindig is nehéz volt és lesz, és még nehezebb úgy előállítani, hogy a kerék a kormányzás miatt állandóan más szögben van. De annak, hogy egyáltalán nincs, összességében veszteséggel kell járnia. Az idő majd elárulja, kinek volt igaza és kinek lesz szüksége nagyon gyorsan fejlesztésre.”
Egy másik csapat, amelynek figyelemreméltó az első szárnya, az Alfa Romeo: a kialakítás még a Ferrariénál is látványosabb, de lényegében ugyanazt a célt szolgálja. A szárny öt helyett négy flapből áll, a felső kettőt egyesítették, ez utóbbi pedig nem csatlakozik a szárnyvéglapokhoz, az abroncs harmadánál hirtelen véget ér. A szokatlan dizájn révén ugyancsak kevesebb a generált leszorítóerő a kerekeknél.
