A jelenleg a Hosszútávú-világbajnokságon vitézkedő osztrák pilóta ezer szállal kötődik a Forma-1-hez, de első számú tevékenysége a pilóták érdekvédelmi szövetségének, a GPDA-nak vezetése. Wurz az elmúlt hetekben többször is felemelte hangját a biztonság javítása mellett, a spái gumifiaskó pedig különösen érzékenyen érintette, hiszen tíz évvel ezelőtt sérülés nélkül úszta meg a sportág egyik legnagyobb sebességű bukását, melyhez képest az 1998-as montreali halálszaltója „kismiska” volt.
A nyurga versenyző a Paul Ricardon tesztelte a McLaren MP4-20-asát, az első, gyors sikánban azonban defektet kapott, és 300 km/h-val csapódott a falnak, majd továbbcsúszva még egyszer. „Kétségtelen, hogy ez volt a legnagyobb becsapódási sebesség, ahol egy pilóta sértetlenül szállt ki az autóból” - mondta Wurz a Motorsport.com-nak. „Az az időszak a gumiháború csúcspontja volt, nekem pedig 10-15 szett gumiból kellett kiválasztani a legmegfelelőbbet Kanadára.”
„Az abroncsokat könnyű volt munkára fogni, és tudtam, hogy megdönthetem majd a körrekordot is. Ezek a gumik csak egy irányba foroghattak, a Michelin marketing-szakemberei pedig úgy döntöttek, hogy fordítva teszik rájuk a logójukat - az általam használt specifikációt már így készítették. De az irányjelző matrica már azelőtt leesett, hogy feltették volna a gumit, így azt az autó rossz oldalára szerelték fel. Így az első adandó pillanatban, amikor komolyabb terhelést kapott, egyszerűen szétesett.”
Why I push Race teams and tyre manufacturers about #Safety watch the fastest F1 crash: 300kph impact -tyre failure https://t.co/wZchaCeSTd
— alex wurz (@alex_wurz) 2015. szeptember 9.
„Minden gyorsan történt, és nem volt esélyem reagálni. Az első becsapódás után ráléptem a fékre, de nem történt semmi, mert eltűnt az autó eleje. Így pörögtem tovább a szemközti fal felé, és félve attól, hogy lábaim esetleg megsérülhetnek, reménykedtem, hogy nem orral fogok becsapódni - szerencsére nem esett bajom. Az autó viszont javíthatatlanul összetört, így nem is folytathattam a tesztelést. Inkább hazamentem kite szörfölni.”
Nem véletlen, hogy Wurzot múltbéli tapasztalatai is hajtják előre abban, hogy jobbá tegye a Forma-1 biztonságát. „Balesetek mindig is történni fognak, ez benne van a motorsport természetében. Úgy vélem, ezt mindenki elfogadja, aki beül az autóba. Ha nem, akkor itt az ideje más elfoglaltság után néznie. De ahogyan az űrhajózásában is, itt is minimálisra kell csökkentenünk a balesetek esélyét. Ezért van szükség azonnali krízismenedzsmentre, valamint a technikai megoldások fejlesztésére - amely gyakran megtörténik, ha olyan balesetekkel szembesülünk, mint a Jules-é, vagy a Justiné.”
Wurz bízik benne, hogy az FIA mindent megtesz a biztonság javításáért, ugyanakkor azt is elismeri, hogy mindig lesznek olyanok, akik nem értenek egyet az egyes megoldásokkal. „Arra ösztökéljük az embereket, hogy ebbe az irányba mozduljanak el, és minden erőfeszítést támogatunk, amely a biztonság javítására törekszik. A rajongóknak nem szabad azt hinniük, hogy csak biztonságosabb autókért kiáltunk, de benne van a sportág DNS-ében, hogy ha valamilyen problémával szembesülünk, azt meg kell oldanunk. Csakis így lehet gyors autókkal versenyezni anélkül, hogy lelassítanánk őket.”
Justin Wilson augusztusi halála ismét felvetette a zárt pilótafülkék kérdését - Wurz támogatná az ötletet. „Örülnék neki, de bíznunk kell a kutatók szakértelmében. Remélem, hogy a hagyományok mellett érvelők el tudják fogadni, hogy a sportág fejlődik, és hogy már nagyon hosszú utat tettünk meg idáig. Ha bevezetjük a zárt pilótafülkéket, biztos vagyok benne, hogy miénk lesz a legvagányabb és a legszexibb F1-es autó.”
