Amikor néhány éve a McLaren bejelentette, hogy az idei szezontól ismét Honda-erőforrásokkal indulnak a Formula-1-ben, sok rajongót nosztalgikus érzés fogott el, hiszen a wokingi gárda és a japán motorgyártó legutóbbi együttműködése a sportág egyik legnagyobb sikertörténetét eredményezte a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján. Ennek megfelelően óriási felhajtás és érdeklődés övezte a két fél újbóli házasságát, ám hamar kiderült, hogy 2015-ben még biztosan nem számíthatnak hasonló eredményekre, mint két és fél évtizeddel ezelőtt.
A csapat ugyanis a téli tesztek óta folyamatosan megbízhatósági gondokkal küzdött, emellett a tempójuk is jelentősen elmaradt az ellenfelekhez képest. Igaz, már érezhető leheletnyi fejlődés a teljesítményükben, hiszen a Hungaroringen idei legjobb szereplésüket produkálva mindkét autójukkal pontot szereztek, Fernando Alonso pedig a kaotikus versenyt kihasználva a remek ötödik helyen látta meg a kockás zászlót.
A McLaren-Honda vergődése kapcsán sokakban felmerül a kérdés, hogy sikeres lesz-e egyáltalán a mostani partnerkapcsolat, ám a korábbi F1-es pilóta, Stefan Johansson úgy véli, hogy erre még bőven lehet esély, hiszen az Ayrton Senna és Alain Prost által fémjelzett nagy sikerszériát megelőzően is hosszú évekig fejlesztett a japán gyár, mire övék lett a legjobb motor a száguldó cirkuszban. A svéd ex-versenyző tudja, miről beszél, hiszen annak idején maga is részese volt a Honda akkori első szárnypróbálgatásainak:
„Mindenki a McLaren-Honda kapcsolat aranykoráról beszél, amikor néhány éven keresztül szinte mindent besöpörtek Alain Prosttal és Ayrton Sennával” – idézi Johansson szavait a motorsport.com. „Amit azonban elfelejtenek az emberek, hogy ez az együttműködés csak azt követően kezdődött meg, hogy a Honda már öt évet eltöltött az F1-ben, amely során folyamatosan fejlesztette a motorját, mígnem eljutottak arra a szintre. Az első időszak nem volt sétagalopp. Nagyon jól tudom ezt, hiszen vezettem az első autót 1983-ban a Spirit csapatnál, amit az ő motorjukkal indítottak, és az akkori helyzet nem nagyon különbözött a mostanitól.”
„Azzal viccelődtem akkoriban, hogy felhagyok a hét közbeni erőnléti edzésekkel, hiszen jóval nagyobb erőfeszítésnek voltam kitéve a hétvégéken, amikor a motor minden edzésen felrobbant, én pedig futhattam vissza a bokszba a tartalékautóért. Végül aztán megtalálták a helyes utat, és domináltak, mielőtt kiszálltak volna.”
