Az állandó rajtszámok rendszerét tavaly vezették be: a versenyzők teljes pályafutásukra való hatállyal választottak, a szám egyedül akkor változtatható meg, csakis 1-esre, ha az illető világbajnoki címet nyert. A korábban megszokottal ellentétben azonban neki sem kötelező felvenni a megérdemelt megkülönböztető jelzést: így lehet, hogy Lewis Hamilton 44-es marad jövőre is. Ezzel négy évtizedes hagyomány szakad meg.
Korábban a rajtszámokat versenyről versenyre osztották ki: ebben a rendszerben az 1-es sem jutott állandó birtokoshoz. 1974-től fogva kapták meg a résztvevők számaikat egész szezonra. Ekkor az 1-es rajtszám már a címvédő bajnokot, a 2-es a csapattársát illette volna meg: de mivel Jackie Stewart 1973 végén visszavonult, a számok a konstruktőri bajnok Lotus csapathoz kerültek, az 1-es pedig Ronnie Petersoné lett. 1975-ben már a címvédő Emerson Fittipaldi viselte végig az 1-es számot, innentől pedig mindig az aktuális bajnok, egyetlen kivételtől eltekintve.
A kivétel az 1985-ös szezonban volt, az Európai Nagydíj, amikor a csuklósérülés miatt távolmaradó Niki Laudát John Watson helyettesítette az 1-es autóban. Ennél jóval gyakrabban fordult elő, hogy maga az 1-es autó hiányzott a mezőnyből. Már 1975-ben is megtörtént, amikor Emerson Fittipaldi biztonsági okokból bojkottálta a – végül tragikus kimenetelű – Spanyol Nagydíjat. Niki Lauda 1976-ban nürburgringi balesete miatt hiányzott versenyekről, a Ferrari pedig nem ültetett helyettest kocsijába. Jody Scheckter a keserves 1980-as szezon kanadai versenyén nem tudott kvalifikálni, csakúgy, mint Nelson Piquet 1982-ben Detroitban.
1993-ben és 1994-ban két éven át nem volt 1-es rajtszám (ahogy címvédő sem) a mezőnyben, mivel Nigel Mansell és Alain Prost sem folytatta a Williamsnél. Az istálló egyébként 1987-ben, 1992-ben, 1993-ban és 1996-ban is bajnoki címet szerzett, mégis csak 1998-ban (Villeneuve 1997-es sikere után) került fel autójukra az 1-es, vagy ők váltak meg címvédő versenyzőiktől, vagy önszántukból távoztak.
Az említett két szezonban meglepő húzással oldották meg az 1-es hiányát: a bajnokcsapat 1-es és 2-es helyett 0-s és 2-es számot kapott, előbbit mindkét alkalommal Damon Hill viselte. Az 1993-as ausztrál szezonzáró volt az utolsó bajnoki 1-es nélkül – ez a sorozat fog megszakadni márciusban, éppen ismét Ausztráliában.
