Steward
Strommer Benjamin
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2018. február 23. péntek
Retro

Retro – Rövid életű sikercsapat Raikkönennel

2012. február 5-én hullt le a lepel a fekete-arany Lotus E20-ról: a történelmi névhez és színekhez neves pilóta is járt, a Formula-1-be visszatérő Kimi Raikkönen. A csapat ambíciói nagyok voltak, és az eredmények is érkeztek – a lendület azonban hamar kifulladt.

Kétségbevonhatatlan állítás, hogy a 2010-es évek első felének legnépszerűbb csapatneve a Lotus volt: két Formula-1-es istállót is így hívtak egyszerre, előbb a 2010-ben létrehozott Tony Fernandes-féle maláj tulajdonú alakulatot, melyből a későbbi Caterham lett, aztán 2011-ben a korábbi gyári Renault-t, melyet Gerard Lopez befektetési cége, a Genii Capital vásárolt fel.

Egyik csapatnak sem volt semmiféle kapcsolódása a szellemi elődhöz, Colin Chapman hat egyéni és hét konstruktőri címet nyert Lotusához, leszámítva azt, hogy különböző jogtulajdonosoktól megvásárolták a névhasználatot. (Az egykori csapat és az autógyár Lotus külön entitás volt: így rendelkezhettek egyszerre ketten is a joggal.)

A Team Lotus, amely 2012-ben már Caterhamként szerepelt

Fernandes csapata (Lotus Racing, majd Team Lotus néven), amely Jim Clark versenyautóinak legendás sötétzöld-sárga színeivel erősítette a kreált kötődést, végig sereghajtó maradt, a Renault alapjaira építkező Lotus Reanult GP/Lotus F1 Team, egy másik legendás Lotus-festés, a fekete-arany színek felélesztője azonban okot adott a reménykedésre.

A Lotus 2011-ben Robert Kubica ralibalesete miatt maradt neves versenyző nélkül: Vitalij Petrovra, Nick Heidfeldre és Bruno Sennára kellett támaszkodniuk, amit az eredmények is tükröztek. 2012-re azonban igazi bombafogásra tettek szert.

Kimi Raikkönen 2010-ben úgy volt a Formula-1 egyik legjobban kereső pilótája, hogy nem is versenyzett a mezőnyben: a Ferrari, hogy helyet biztosítson Fernando Alonsónak, érvényes szerződése értelmében tovább fizette a finnt, aki a ralizásban próbált szerencsét. Bevallása szerint abban az évben képben sem volt az F1 történéseivel, miután azonban nem vált belőle az új Sebastien Loeb, újra érdeklődni kezdett a királykategória iránt. A visszatéréssel foglalkozó pletykák eleinte a Williamst emlegették, november 29-én azonban a Lotus jelentette be, hogy szerződést kötöttek a két évet kihagyó Raikkönennel.

„A Formula-1-nek nagyon különleges szerepe van versenyzői karrieremben, az ember pedig mindig a legnehezebb szinten akarja megméretni magát. Ez a Formula-1-et jelenti, ha választani lehet” – indokolta meg Raikkönen egyszerűen az Lotus 2012-es bemutatójának napján, miért tért vissza. A Lotushoz csatlakozásról ezt mondta: „Egészen gyorsan összeállt minden a csapattal. Közös volt a célunk, így mindenki boldog lehetett.”

Az autóbemutatóra február 5-én, vasárnap került sor: ebben az évben a csapat már Lotus F1 Teamként, a Renault tag nélkül mutatkozott be, és a versenygépet illetően is új számozást kezdtek, a fekete-arany, lépcsős orrú konstrukciót E20-nak keresztelték, a főhadiszállás, Enstone alapján.

Az online zajló bemutató – melyen az E20 mellett Raikkönen, a csapattárs, Romain Grosjean, valamint csapatvezető Eric Boullier voltak a főszereplők – fő motívuma a győzelmi törekvés volt: a sztárpilótával megerősödött csapat céljának a nyertesek közé való visszatérést jelölte meg, a konstruktőri bajnokságban pedig a negyedik pozíciót tűzte ki.

Ennél pontosabbak nem is lehettek volna: a 2012-es szezonban Kimi Raikkönen valóban nyert egy versenyt – az Abu Dhabi Nagydíjat, ahol a szállóigévé vált „hagyjatok békén, tudom, mit csinálok” is elhangzott –, a Lotus pedig megszokott látvány volt az élmezőnyben, a páros számos alkalommal dobogóra állt, ami elegendő volt a konstruktőri negyedik helyhez. Az egyéni bajnokságban Raikkönen harmadikként végzett.

Erős kezdet volt, 2013 pedig még ígéretesebben indult: Raikkönen nyert az ausztrál szezonnyitón, és sokáig úgy tűnt, a bajnoki címért is harcolhat két óriás, a Red Bull és Ferrari pilótáival. A lendület azonban később elfogyott, a finn pedig elhagyta a Lotust, és visszatért a Ferrarihoz – ahol azóta sem tudott a két enstone-i évhez hasonlóan teljesíteni. A két győzelmet szerző pilóta távozása után a csapat is kifújt, és gyors hanyatlás kezdődött.

Utólagos bölcsességgel már mondhatjuk, hogy két évig tartó eredményes időszaka ellenére a Lotus sorsa meg volt pecsételve, mivel függetlenként nem rendelkezett a tőkével, amely a Formula-1-es sikerhez ugyanolyan elengedhetetlen, mint egy győzelemre képes pilóta. A csapat később gyakran a csőd szélén táncolt, a Lotust végül visszavásárló Renault azóta is nyögi a személyzet és infrastruktúra leépítését, amely a túlélés érdekében folyamatosan zajlott.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?